Oroszország, Moszkva
Moszkva központjában egy változatos és sokoldalú távközlési csomópont, amely a modern technikát használja. Az MRC modern műsorszórást valósít meg Moszkva központjában nagy választékkal:
- 15 TV csatorna 120 kilométeres zónában, amelyet a jövőben bővíteni kívánnak
- 14 sztereó rádióadás valamint mobiltelefon-átjátszó és Moszkva körzetében szinte minden rádiófrekvenciás eszköz számára biztosít továbbítást, de nagy tartalékokkal is rendelkezik
- az MRC szakemberei tartják karban a kábel TV hálózatot is
Az Ostankino TV torony magassága 540 méter. Sokáig ez volt a legmagasabb szabadon álló (kifeszítés nélküli) építmény Eurázsiában, sőt egykor ez volt a legmagasabb építmény az egész világon, és ezt a címet 10 évig meg is tartotta. Ennek a grandiózus toronynak 45 emelete van, több tíz kör alakú szinttel és erkéllyel, több mint 70000 köbméter hasznos hely van a torony kúp alakú aljában, vasbeton törzse van és magas árboccal rendelkezik a berendezések számára. A hasznos hely több, mint 15000 négyzetméter. Szerkezeti súlya 55000 tonna. A kilátóig 58 másodperc az út. Közvetlenül a kilátó alatt található a Hetedik Mennyország étterem.
Az MRC az alapítója számos olyan vállalatnak és részvénytársaságnak, amely ellátja a moszkvaiakat telekommunikációs szolgáltatásokkal.
| Az Ostankino TV torony paraméterei | |
|---|---|
| Magasság | 540 m |
| A kúp alakú alap magassága | 63 m |
| A beton-alap magassága | 385,5 m |
| A torony tömege az alappal | 51400 tonna |
| Az építmény tömege alap nélkül | 32000 tonna |
| A belső kör-alap szélessége | 9,5 méter |
| A fő alap padlójának mélysége | 3,5-4,6 m |
| A kúp alakú alap támaszkodik | 10 pillérre |
| A láb-pillérek átlagos átmérője | 60 m |
| A pillérek szélessége az alsó részen | 0,5-1 m |
| A vasbeton cső átmérője 63 méternél | 18 m |
| A vasbeton cső átmérője a felsőbb résznél, 311 és 385,5 méter között | 8,2 méter |
| A torony csövét megerősítették | 149 kábellel |
| A 38 mm átmérőjű acél kábelek feszültsége | 10,8 ezer tonna |
| Hasznos tér a toronyban | több, mint 15000 m2 |
| A szobák és felépítmények össztérfogata | 70000 m3 |
| A szélerősség tervezett sebessége a szélmérőnél (10 m magasban) | 25 m/mp |
| A torony csúcsának elméleti kilengése tervezett legnagyobb szélerőnél | kb. 12 m |
| A legnagyobb szélerősség elméleti előfordulása | 50 évente |
| A torony tengelyének elméleti elhajlása a napsütés miatt | 2,25 m |
| A stabil TV-vétel körzete | 110-120 km |
| Felvonók száma: utasfelvonó; nagy sebességű felvonó | 7; 4 |
| A felvonók sebessége | 7 és 9 m/s |
| A fő kilátó szint magassága | 337 m |
| A "Hetedik ég" szintjei a felvonóknál | 328, 331, 334 m |
| Az étterem forgásának sebessége | 1-3 fordulat óránként |
| A torony acél építményeink össztömege | 4160 tonna |
| A vasbeton építmények térfogata | 7574 m3 |
| Az építés időtartama | 54 hónap |
A torony története
A 19. század óta számos tudós, mérnök és felfedező lelkesen dolgozott a rádió és televízió kidolgozásán és továbbfejlesztésén. 1895. május 7.-t tekintik a rádió felfedezése napjának, amikor is a fiatal tudós, A. S. Popov bemutatott egy olyan eszközt, amellyel rádiójeleket lehetett vezeték nélkül továbbítani. A televízió felfedezésének napját már szinte lehetetlen pontosan meghatározni. Mindazonáltal Oroszországban 1931. október elsejét lehetne megnevezni a nemzeti televízió születésnapjának. Az ismert TELEVISION szó elsőként egy 1900-ban megtartott párizsi nemzetközi konferencián hangzott el szakkifejezésként, de hamar elterjedt a szakemberek között, később pedig a mindennapi életben. Az első TV műsort Moszkvában egy kis rádióközvetítő stúdióból sugározták. A vétel természetesen korántsem volt olyan éles, mint manapság, de azért jól ki lehetett venni egy ember és ismert tárgyak alakjait a képen. 1934 végére a TV adások rendszeressé váltak. 1935-ben egy Kositzkiy-ről elnevezett Leningrád melletti gyár kezdte el gyártani az első TV-vevőt, a B-2 típusút.
1936 végére a televízió iránti hatalmas érdeklődés egy olyan döntést eredményezett a Nemzeti Népbiztostól, hogy létesüljön Moszkvában egy speciális, rádió-televízió adóállomás. Az építkezés helyszínéül a Shabolovka utca lett kiválasztva, ahol már egyébként is működött a telekommunikációs tesztállomás, és volt ott egy 150 méteres fém rádiótorony, amit az akadémikus V. G. Shuhov tervezett és 1922-ben építettek.
Rövid idő alatt két épületet is építettek, egy 100 négyzetméteres stúdióval, eszközökkel, rádióadóval, kiegészítő berendezésekkel. A TV adók a Shuhov torony tetejére kerültek. Ez első kísérleti adás a Shabolovka utcáról 1937. március 9.-n történt és 1938. december 31.-n a moszkvai TV központ (MTVC) állandó üzembe állt és a moszkvai műsorszóró és kommunikációs igazgatóság része lett.
1938. december 31.-e a „Moszkvai régió központja” – az RTRN tagja születése napja. A 7/5 kW-os TV adó stabil vételt biztosított 60 km-es távolságig. A képjelek 49,75 MHz-es frekvencián, a hangjelek pedig az 52 MHz-es frekvencián voltak foghatók. 1940 októberében az MTVC igazgatójaként F. I. Bolshakov-ot jelölték ki. 1941 júniusában a háború kezdetével az MTVC átmenetileg felfüggesztette az adást, a berendezéseket pedig Sverdlovsk-ba szállították. Még a háború vége előtt, 1944-ben megkezdődtek az MTVC helyreállítási munkálatai. 1945. május 7.-n (ezt a napot ünneplik a rádió napjaként) az MTVC volt az első Európában, amely visszaállt a rendszeres adásra. 1946. márciusában, rögtön a háború befejezése után az MTVC szakemberei kezdeményezték, hogy a Szovjet Minisztertanács döntést hozzon az MTVC helyreállításáról és kibővítéséről. 1948. november 7.-n az MTVC elindította a rendszeres adást 625 vonalon (?), a TV-adó teljesítményét pedig 15 kW-ra növelték. 1950. január elsején a Minisztertanács döntésének hatására az MTVC újra a Szovjet Kommunikációs Minisztérium hatálya alá került. Az 50-es évek kezdetén az MTVC kezdeményezésére új terv született arról, hogy Moszkvában egy új sokcsatornás TV központot kellene létesíteni egy magasabb toronnyal. Ezt a javaslatot elfogadta a kormány, és 1955. július 15.-n a Szovjet Minisztertanács meghozta az 1271-es rendeletet, a Moszkvai TV Központ Rekonstrukciójáról, s ezzel meghatározta annak további sorsát.
A Shuhovskaya torony fém szerkezete belülről
A Shuhovskaya torony
A rendelet értelmében 1955-1958 között a bonyolult helyreállítási munkálatokat az MTVC-n, a korabeli legújabb tudományos felfedezéseket is felhasználva és továbbfejlesztve a TV technológiát. Emellett készült egy új épületkomplexum 11 stúdió számára, egy új TV állomás 4 erős TV- és 6 rádióadóval és egy nem kevesebb, mint 300 méteres torony a műsorszóró antennák telepítéséhez. A rendelet értelmében eltervezték egy új 600 négyzetméteres stúdió építését a Shabolovka úton, a második TV-adót, és ehhez egy új, 110 méteres torony építését. Ez a torony 1957-ben készült el. Ezzel elindult a második csatorna Moszkvában.
A Shabolovka úti rekonstrukciókkal egyidőben viszont már tisztán látszott, hogy a jelenlegi Shabolovka úti berendezések nem szolgálnak ki minden igényt, különösen nem az új TV komplexum számára. Ezért eltervezték, hogy építenek egy új tornyot, de most már nem fémből, hanem vasbetonból. Az 1956-1959 között elfogadott határozatok sok egyre tisztábbá tették a jövőbeli adótorony paramétereit: a helyet, a technikai adottságokat, a tervezés és építés feltételeit és a végrehajtókat. Az 1959. március 17.-n a Minisztertanács által elfogadott 662-P rendelet a Kommunikációs Minisztérium az Állami munkafelügyelet (GSPI) nevében kijelölte a fő fejlesztőket, akik a technológiai fejlesztésekért felelősek, az épület tervezését pedig a Mosproyekt intézet kapta. A fővállalkozó a Glavmosstroy lett. A GSPI által kidolgozott tervezet az új TV-toronyról, valamint a Mosproyekt mint tervező a kommunikációs miniszter – N. D. Psuortsev – által is jóvá lett hagyva 1959. május 16.-n. Még korábban, 1956. január 30.-n a Mossovet-et jelölték ki építési helyszínnek. Ez Moszkva délnyugati részén fekszik a Cheryomushki néven ismert részen. A területet az építési felmérők is megfelelőnek találták. 1959 márciusában a kijelölt területet mégis megváltoztatták: az új hely a Dzerzhinskiy park első körzete lett; Osztyankino. A hely az Osztyankino Város faiskola területén feküdt.
1960. augusztus 12.-n egy új rendeletet hozott a Minisztertanács a rádió- és televízió-sugárzás logisztikai kiszolgálásáról (No. 879). Ennek értelmében a rádióadó rész két TV adót (1-es és 2-es csatorna), három VHF FM rádióadót, egy Igla nevű színes-TV-adót kell, hogy tartalmazzon.
Az MRTS megbízott egy ügyfelet az új Ostankino-i torony építésével. 1960-61-ben a Mosproyekt kezdeti fázisai már el lettek végezve, viszont 1961 áprilisától az építési munkálatok lelassultak, sőt júliustól részlegesen le is álltak, mert kétségek merültek fel a torony alapjának megbízhatóságáról. 1962-ben sok megbeszélés és vizsgálat után aztán elfogadták az alapzat végleges tervét. A tervet az építési vállalkozók is elfogadták 1963. március 22.-n. Az építés fejlesztői: N. V. Nikitin (tervező), L. I. Batalov és D. I. Burdin építészek voltak. A tervezés folyamán a torony mérete is meg lett növelve 520 méterre, valamint a TV és rádió programok számát is gyarapították. A torony kapott meteorológiai berendezéseket, rádió-frekvenciás hangkommunikációt. Az építkezés 4 évig tartott. Több, mint 40 kutató és fejlesztő intézet, több tíz építő vállalat és különböző minisztériumok vettek részt az építkezésben. Az alapvető finanszírozást a következő intézetek végezték: GSPI, CNIIEP, Electroproyect és a Speczhelesobetonstroy, Stalpromkonstrukciya trösztök.
1967. november 5.-n, a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulójának évében lett készen a torony első része. Az adás négy TV- és három rádióadással kezdődött. Erős adók garantálták, hogy az adás még 120 kilométerre is jól vehető legyen: „Uragan” adó az 1. és 3. csatornához, „Len” adó a 8. és 11. csatornához.
Addig a napig két hónapon keresztül két antenna működött egyidejűleg Shabolovkán és Osztyankinóban, ezután viszont a moszkvai házak összes antennáját Osztyankino felé kellett fordítani.
1968. július 30.-n a moszkvai TV-rádió adóállomást átszervezték ARTTS rendszerűvé. Az igazgató F. I. Bolshakov lett, a főmérnök pedig N. V. Yulovskiy. A torony építése egészen 1968. december 26.-ig elhúzódott, amíg eldöntötték a második rész építését. A már meglévők mellé felszereltek még az 5. „Ladoga” adót a 33-as adóhoz három Med típusú VHF FM adóval egyetemben. Az 1. csatorna adója, az „Uragan” pedig elkezdte a színes adások sugárzását. A 3 szintű „Hetedik Mennyország” étterem munkálatai is befejeződtek, a torony pedig fogadhatta az első látogatókat.
A fő adóterem belseje és az Uragan rádióadók az 5. emeleten
A „Hetedik mennyország” étterem és a torony alja, háttérben a TV adóközpont épületével
Az építés sikeres befejezésével kapcsolatban a Minisztertanács bejelentette, hogy az adó kapja a nagy októberi forradalom 50. évfordulójának címét. A torony építésében közreműködők közül sokat magas kormányzati kitüntetésekkel tiszteltek meg. Az Ostankino TV torony elkészítése akkoriban nemcsak egyedülálló tett, hanem a nemzeti tudomány és mérnöki munka diadala is volt. A tornyon elhelyezkedő adók nemcsak az épület közvetlen közelébe tartozó lakosok millióit látták el, hanem a távolabbi adókra is adtak jeleket, figyelembe véve az időzónákat is.
A toronynak köszönhetően az ország fő meteorológiai központja a rajta elhelyezkedő berendezéseknek köszönhetően 500 méter magasságból szolgáltatott mérési adatokat. A magas Kotelnicheskaya utcai toronyról az Ostankino toronyra való költöztetéssel a rádiófrekvenciás adás minősége és hangereje egyaránt jelentősen nőtt. A tervezett különleges rádióadók a kormány és az irányító szervek számára ugyancsak megmutatták, hogy milyen hasznos is a torony. Hogy ezeket is kivitelezhessék, egy extra antenna hozzáadásával a torony magasságát 540 méterre növelték. Természetesen a torony tervezői és a munka vezetői nem láthattak előre minden alkalmazási területet. Ezért a későbbi bővítések többnyire a már meglévők kihasználásával történtek. Hamar szükség lett még több területre a kiegészítő és ellátó berendezések számára. 1982-ben egy új, 40 ezer köbméteres modern épületet építettek a torony közelébe, amely kiránduló helyet és konferenciatermet biztosít 800 látogató számára.
1982-ben a torony energiaellátását megújították és a villamosenergia-ellátás megbízhatósága érdekében 15 kilométernyi nagy feszültségű kábelt vezettek hozzá Mosenergo-ból. Ezzel a torony már harmadik független áramellátót kapott. Ugyanebben az évben még egy új erős „Tesla” TV-adót is szereltek a toronyra, amely az 5. leningrádi programot sugározta Moszkvából ultra magas frekvencián. A torony személyzete aktívan részt vett a 80-as olimpia sugárzásának előkészítésében és lebonyolításában is. Ehhez 8 kisáramú TV adót és egy CNN világvevőt szereltek a toronyra. A gazdasági nehézségek idején, a piacgazdaság bevezetésével is képes volt az ARTTS arra, hogy gazdaságilag stabil maradjon és új fejlesztéseket foganatosítson. 1992-1998 között megnőtt a sugárzott adások száma: 5-ről 15-re a TV adások száma, 6-ról 14-re a VHF FM rádióadások száma. Nagyjából 20 rádiótelefonnal és GSM kapcsolatttal kapcsolatos berendezést is kapott az adó. Hogy ezeket elhelyezhessék, jelentős módosításokra volt szükség, például kiegészítő szintek építésére az erkélyeken. A torony magasságát viszont már nemigen lehetett növelni.
Az Ostankino torony különösen gyümölcsöző és nagy nyilvánosságú korszakába lépett, amikor a Magas Tornyok világszervezetének teljes tagja lett. A Hetedik Mennyország étterem is teljesen átalakult és új arculatot kapott. 1991-ben a torony csúcsát leszerelték és új adókat tartalmazó felépítményt építettek a helyére egy helikopter segítségével.
Sipos Róbert (2009)
A képek forrása: google és wikipédia