Belpiac
A Seiko különleges helyet foglal el a főként svájci cégek által uralt felső kategóriás karórák piacán. Nem csak azért, mert japán vállalatként képes versenyezni a svájciakkal, hanem azért is, mert nagyon sok órájukat kizárólag Japánban forgalmazzák. Nagyon sokáig csak Japánban lehetett kapni a felső kategóriás Grand Seiko típusaikat is, de a többi kategóriában is több modell van, amit külföldre nem adnak el. Ezeket a típusokat a külföldi márkaboltok sem tudják beszerezni, de persze ma már vannak megbízható japán internetes webshopok, ahonnan ilyen modelleket is meg lehet rendelni. A Grand Seiko-k legtöbbjének forgalmazását pedig maga a Seiko kezdte el a közelmúltban.
A külföldön nem forgalmazott modelleket a fórumokban Japán „belpiacos” modelleknek nevezik, angol nyelvterületen pedig JDM-nek (Japan Domestic Market). A legendák szerint a belpiacos modellek még a külföldre szállított modelleknél is minőségibb kidolgozásúak, és bár ma talán már nincs ilyen különbség, tény, hogy vannak olyan alkalmazott technológiák, amiket csak ilyen modellekben találunk meg. Ebben a cikkben egy ilyen belpiacos, a középkategóriába pozicionált modellt mutatok be, amelyet nekem is volt szerencsém közelebbről megismerni.
Presage
A cég Presage sorozata középkategóriás mechanikus karórákat tartalmaz. Ebben meglehetősen rendszertelenül a legkülönfélébb típusok találhatóak két csoportba rendezve: felső-középkategóriás prestige és alsó-középkategóriás basic kategóriában. (A Presage órák egy része nemzetközi forgalomban is megjelenik, ezeket tehát akár hazánkban is megvehetjük.) Az általam megismert, nem túl fantáziadús nevű Seiko Presage SARX033 típus a prestige kategória egyik – tudom, szubjektív – legszebb darabja. 2016-ban jelent meg és mint írtam, csak Japánban kapható, tehát nem valószínű, hogy bármelyik európai boltban szembetalálkozunk vele.
Ide nekem a szerkezetet!
Az ismerkedést kezdjük az óra belsejével: a 6R15C szerkezettel. A Seiko minden órájába saját gyártású és fejlesztésű szerkezet kerül, a középső kategóriától fölfelé pedig az órák Japánban is készülnek (az alsó kategóriában a költségek miatt már a Seiko is kínai és malajziai gyárakban gyárt). A 6R15 ma a cég egyik legáltalánosabban használt szerkezete a középkategóriában: nagyon sok órában találkozunk vele; a kategóriák tekintetében nagyjából a SARX033 az a legmagasabb szint, ahol előfordul. Ezen felül a Presage sorozatban már a kronográfok, járástartalék-kijelzőt tartalmazó szerkezetek vannak, majd pedig következik a Grand Seiko-k területe, de az már egy más világ. Ez a szerkezet megbízható és robosztus, az időn kívül pedig a dátumot mutatja. Lehetőséget ad közvetlen dátumbeállításra, az idő beállításakor pedig másodpercstoppal rendelkezik.
A 6R15-öt a Seiko az 1996 óta gyártott alsó kategóriás 7S26-ból fejlesztette ki azzal a céllal, hogy a középkategóriában legyen válasza a svájciak ETA 2824 és hasonló (például Sellita SW-200) szerkezeteire, amelyek a svájci közép- és alsó kategóriás mechanikus órákban gyakorlatilag egyeduralkodónak számítanak. A 6R15 első változata 2005 végén jelent meg, de a 7S-hez képest precízebb kidolgozást és jobb anyagokat (például Spron 510-es főrugót) kapott. Ezen kívül pedig azzal ellentétben már kézi felhúzást is lehetővé tett (az automata 7S-ből ez hiányzik). A 6R sorozat tartalmaz nagyobb lengésszámú, járástartalék-kijelzővel és dátumablak helyett dátummutatóval rendelkező változatokat is 6R20-as sorozatszámokkal, de ebben a cikkben azokra nem térek ki.
A Seikónak szokása, hogy a szerkezeteit azok életciklusa közben is fejleszti, így volt ez a 6R esetén is: 2006 végén jelent meg a 6R15B, majd 2011 végén a ma is használt 6R15C. Hivatalos forrást nem találtam az egyes típusok közötti különbségekről, a nem hivatalos források viszont ellentmondóak, így a fejlesztésekről sajnos nem tudok bővebben beszámolni. (A 6R-nek 2008 óta létezik egy gyengébb minőségű változata is 4R jelöléssel, amit a Presage sorozat belépő szintű Basic Line óráiban találunk meg.) A 6R15C jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze (a 6R15 pontosságát a Seiko elég tág határok között specifikálta, tapasztalatok alapján új állapotú óránál azért ennél sokkal jobb értékeket lehet tapasztalni):
| Szerkezet | Lengésszám | Kövek | Járástartalék | Dátum | Méret | Specifikált pontosság | Alkatrészek száma |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 6R15C | 21 600 | 23 | 50 óra | dátumablak | 27,4 x 5,25 | +25/-15 mp | 168 |
Bár ezek egyike sem újdonság már, a Seiko (marketing részlege) mégis fontosnak tartotta, hogy a 6R15 három jellemző technikai megoldását Trimatic-nak elnevezze. Erről egy kis videó is készült, ami szépen bemutatja a 6R15 szerkezet működését és megtekinthető itt. (A Trimatic minden prestige kategóriás Presage órában megvan, tehát nem csak a 6R15-re, hanem a teljes 6R sorozatra jellemző.) Az egyes technológiákat alább bővebben is kifejtem (külön linkkel megadom, hogy a videóban hol láthatóak.)
Diashock
A XX. század eleji karórák esetén nagyon sok problémát okozott a szerkezet ütődésekkel szembeni érzékenysége. Erre a problémára svájci mérnökök 1934-ben találtak megoldást az incabloc nevű technológiával. Mivel a karórákban a billegőtengely van a legnagyobb igénybevételnek kitéve, ezért ezt elsősorban itt alkalmazzák: az incabloc lehetővé teszi a billegő-tengely kismértékű elmozdulását. Ez gyakorlatilag egy pici rézrugó, ami a billegő tengelyét elzáró fedőkövet tartja. Amikor ütés hatására a tengely nekicsapódik a fedőkőnek, akkor az el tud mozdulni. Nagy erő hatására a kő akár még ki is ugorhat a helyéről és csak órás tudja visszatenni, de az így is megvédte a tengelyt a töréstől. Nos a Seikonak is szüksége volt az óráihoz ütésvédelemre, ezt 1958-ban fejlesztették ki diashock néven és lényegében ugyanazon az elven alapul, mint a svájciak módszere. A diashock azóta minden Seiko mechanikus órában alapvető. (A videóban itt látható.)
A Diashocknak a Seikónál általánosságban kétféle változata van: az egyiket a közép- és alsó kategóriás Seiko karórákban találjuk meg, a másikat pedig a felső kategóriásakban. Bal oldalon látható az egyszerűbb változat egy 6R15B szerkezetből, jobb oldalon pedig a felső kategóriás egy 4S24A szerkezetből.
Magic Lever
A mechanikus kézi felhúzós óráknak van egy hangulata, de kényelmi szempontok is vannak a világon, ezért már a XX. század első felében megjelentek az önmagukat az ember karjának mozgása segítségével automatikusan felhúzó karórák. Jelenleg az automata karórák többsége egy rotor forgása segítségével húzza fel a rugót. A rotor mozgása által adott energiát akkor lehet a leghatékonyabban felhasználni, ha az mindkét forgási irány esetén húzni tud a főrugón. A főrugót viszont csak egy irányba lehet húzni. A probléma megoldására a Seiko 1959-ben fejlesztett ki egy zseniálisan egyszerű módszert, amit magic lever-nek (varázskar) nevezett el. Ezt fölösleges magyarázni, itt a videón jól látható, hogy is működik.
Spron
A mechanikus órákban nagy igénybevételnek vannak kitéve a fő- és hajszálrugók, ezért anyaguk meghatározó a kifogástalan működés szempontjából. A főrugókhoz a Seiko már 1963-ban kifejlesztette a Diaflex nevű technológiát, amit „törhetetlen főrugóként” hirdettek. Ez elsőként a Seiko 5 órákban jelent meg. A mai mechanikus órákban mind a fő- mind a hajszálrugókhoz egy továbbfejlesztett, Spron nevű kobalt-nikkel ötvözetet használ a Seiko. Ez az anyag eredetileg a Co-Elinvar ötvözeten alapszik, amelyet Charles Édouard Guillaume svájci fizikus talált fel 1940-ben. A név az „elasticité” és „invariable” szavak összetételéből jött létre (rugalmasság és változatlanság ). Míg a főrugó anyaga a mechanikus óra meghajtása szempontjából meghatározó, a szabályzó rugóé a pontos járásért felelős. A Seikónál ezért a különböző típusú rugókhoz más és más Spront használnak. A különböző variánsokat a Seiko a Tohoku Egyetem Metal Materials Laboratory részlegével közösen fejlesztette ki és a Seiko Instruments gyártja. (A Spron név egyébként a SPRING MICRON szó összetételéből származik.)
A főrugókhoz szerkezet szerint a Spron 100-at, 510-et (a 6R sorozatban) vagy 530-at használják, míg a szabályzó rugókhoz a Spron 200-at, illetve 610-et. A főrugók ötvözetét a molibdén-szulfid „fekete zsírral” egészítették ki, amely kenőanyagként akadályozza meg a súrlódás által fellépő elhasználódást, és így hosszú élettartamot biztosít a főrugóknak.
A Spron nagy rugalmasságú, tartós, teherbíró, valamint korrózió- és hőálló ötvözet, emellett nem mágneses. Tulajdonságainak köszönhetően nagyon sok alkalmazási területen lehet használni: orvosi eszközökben, kis méretű, precíziós rugókban és fém membránoknál, na meg persze órák rugóinál. A Spron 510 egy Co-Ni-Cr-Mo ötvözet és tulajdonságai még jobbak, mint a Spron 100-é. (A videón a Spron itt látható.) A Spron kiváló rugalmassága ezen a videón is megfigyelhető, ahol a Seiko mérnöke két hajszálrugót nyújt ki pár centisre. A hagyományos mosópor, akarom mondani rugó eldeformálódik, míg a Spron 610-ből készült szépen visszaáll eredeti alakjába.
Tartalomhoz a forma
Miután belenéztünk az óra belsejébe, lássuk, milyen érdekességeket tartogat a külső kidolgozása. A Seiko úgy látszik szereti a különböző technológiáit is promotálni az óráinál, így nemcsak a stílus és a dizájn, hanem a technikai érdekességek kedvelőit is megnyerheti vele magának.
A SARX033 külső kidolgozásával kapcsolatban a Seiko egy Comfotex nevű szabadalmaztatott technológiát említ. Ezt a kutakodásaim alapján szinte csak a Japánban megjelent óráknál alkalmazza és a Presage vonal prestige családjának 38 modelljéből a 7 felső-középkategóriás modell esetén használta. Ezek közül mindössze kettőben, a SARX033 és a SARX035-ben van 6R15 szerkezetet, a maradék 5 a több komplikációt (járástartalék-kijelző, nap-mutató) tartalmazó modell. Aki ilyen órát vesz, az az itt jobb oldalon látható pici címkét is megkapja mellé, tanúsítandó, hogy nem akármilyen Seikója van. Éppen a belpiacosság miatt angol nyelvű leírás szinte nem is nagyon van a Comfotex-ről. Amennyire a főként Japán nyelvű marketing anyagokból ki lehet deríteni, ez a Comfort, Technology és Excellence szavak összetételből származik és két különálló felületkezelési technológiát takar:
- szupertiszta bevonat (super-clear coating): a Presage prestige kategóriájában a tükröződésgátló bevonattal ellátott zafírüveg alapvetőnek számít, azonban a Seiko által szabadalmaztatott „szupertiszta bevonat” ennek egy jelentősen továbbfejlesztett változata, amely a cég szerint a tükröződések 99%-át képes elnyelni. Ezen kívül az így kezelt üveg kap még egy kiegészítő, víz- és szennyeződéslepergető bevonatot is.
diashield (diamond shield): egy speciális fém felületkezelési megoldás, aminek köszönhetően az óra tokja és szíja kétszer ellenállóbb a mindennapi használatból eredő apróbb karcolásoknak, mint a hagyományos rozsdamentes acél. (A diashield technológiát egyébként az acélnál kevésbé ellenálló titánium tokok esetén is alkalmazza a Seiko, a középkategóriás óráinál ezt Comfotex Ti néven jelzi.) A SARX033 rozsdamentes acél tokja és szíja is Diashield-es és a Seiko szerint a hagyományos típusokhoz képest is jobban kíméli a bőrt és természetesen anti-allergén. A Diashield technológiának egyébként van egy hátránya: bár a kisebb karcolásoknak ellenállóbb, súlyosabb sérülések esetén viszont nagyon nehéz vagy épp lehetetlen a tok újra polírozása. (Ezért nem találjuk meg ezt a megoldást a felső kategóriás Grand Seiko órákban.)
Amelyik Seiko leírásánál tehát ott látjuk a Comfotex szót, annál biztosak lehetünk benne, hogy tartalmazza a Super-Clear Coating és Diashield technológiákat.
Körítés
Most, hogy megismertük, milyen technikai érdekességeket alkalmazott a gyártó ebben az órában, lássuk milyen körítésben érkezik a vásárlóhoz a Presage! Az órát fehér karton doboz rejti, ami a következőket tartalmazza:
- garanciafüzet
- használati útmutató
- belső doboz
A dobozon még ugyan a Box Made in Cambodia felirat szerepel, az óra címkéjén viszont már az előkelő „Mechanical. Made in Japan” feliratot találjuk (akárcsak az óra hátlapján). A körítés igényes, de semmi különlegességet nem tartalmaz, ebben a kategóriában megfelelő.
A garanciafüzetben találjuk a kitöltött garanciakártyát (vásárlás dátuma, eladó, óra sorozatszáma, típusa), emellett tartalmaz több nyelvű általános leírást a Seiko alsó kategóriás mechanikus és kvarc szerkezeteihez (a 6R sorozat már nincs köztük). Ebben van a garanciális feltételek leírása és a márkaszervizek világszintű listája, köztük természetesen a magyar márkaszervízzel (még azt is megemlítik, hogy a lista 2017 április elsejei állapotot tükröz). A Seiko 1 év garanciát vállal az órára, ami bármely hivatalos márkaszervízben érvényesíthető.
Bár a SARX033 csak belpiacos modell, a használati útmutató szerencsére kétnyelvű: a japán mellett angolul is olvasható. Ez már kifejezetten a 6R15 szerkezethez készült, ami egy icipici exkluzivitást sugall: nem általános leírást kapunk, hanem a saját óránkhoz tartozó útmutatót. Persze a Seiko számára kézenfekvő volt ennek elkészítése, hiszen ezt a szerkezetet nagyon sok órában alkalmazza.
A belső, ízléses szürke és selymes szövetborítású doboz rejti az órát egy világosbarna párnán. (Bontatlan állapotban az óra a párnával együtt még külön be van csomagolva.) Mikroszálas törlőkendőt nem kapunk hozzá, azonban aki japán webshopból rendeli, annak a webshop esélyes, hogy ajándékba küld egyet.
Közeli kép
A technikai érdekességek és a körítés után lássuk az órát! Angolszász fórumokban és youtube-os videókban előszeretettel hívják „baby Grand Seiko”-nak ezt a típust. A GS természetesen azért egy más világ, mégis a SARX033 hasonló stílusa, kiváló kidolgozási minősége valóban abba az irányba mutat.
A tok vonalai ötvözik a lekerekített és markánsabb stílusjegyeket. A népszerű alsóbb kategóriás SARB033-hoz képest a tokfül vonala kevésbé lekerekített, inkább ívelt és a tok általános vonalvezetése, az üveg kerete is határozottabb. A keret enyhén kiemelkedik, ugyanakkor a tokfülek között a keret alatt van egy lekerekített ívelt sáv.
A tok oldalsó profiljának csónakszerű alakja érdekes módon a Seiko évtizedekkel korábbi óráinak stílusát követi, ez az alábbi képen látható. A felső rész enyhén kifelé, az alsó pedig befelé hajlik. A polírozás mesteri: tükörsima és a hideg acélt megtapintva selymes hatású.
A tok tükörsima polírozású, egyedül a felső, a tokfüleknél kezdődő és kétoldalt futó, az órát mintegy keretbe foglaló sávok mattabbak. Aprólékos kidolgozást és műgondot mutat, ahogy a többi felületet a Seiko jobbn lepolírozta, ezeket pedig mattabbnak hagyta.
Az óra vastagsága 11,5 mm, ami még éppen belefér abba a határba, amit az ember egy inghez felvehet, ráadásul a tok formája miatt a kézen még vékonyabbnak tűnik. A sík kialakítású zafírüveg csak egy nagyon kicsit, szemre körülbelül 1/3 millimétert emelkedik ki a keretéből. A 40,5 mm-es tokátmérő pedig még épp elfogadható viszonylag vékonyabb csuklójú emberek számára is. Első ránézésre feltűnő, ahogy a nagy, kerek számlap uralja az összképet. Rögtön a jellegzetes nyílhegy alakú és és egyedi kék mutatók tűnnek fel. Ezek egészen különlegesen változékonyak: kevés fény mellett és tűző napsütésben feketék, megfelelő fénymennyiség és beesési szög esetén viszont különböző árnyalatú, a sötétkéktől az élénk kékig tartó színben pompáznak.
A számlap gyöngyház-fehér, azonban nagyon enyhe sugárirányú csiszolást kapott, ami szintén csak megfelelő fényben tűnik fel. Az Automatic felirat szép kalligrafikus betűstílussal festett, viszont az indexek és a Seiko felirat nem festettek, hanem 3 dimenziósak. Az indexek 6, 12, 9 és 3 óránál duplázottak, a végükön lapítottak, rombusz alakúak. Az anyagukat nem lehet megállapítani, gyanítom, hogy itt még nem a Grand Seiko-k egyenként csiszolt fém indexeit kapjuk, mindenesetre mesterien kidolgozottnak tűnnek és ami különösen érdekes: megfelelő fényben apró árnyékot vetnek, olyan hatást adva, mintha a számlap fölött lebegnének. Ez szabad szemmel kevésbé észrevehető, de az alábbi képen jól látható. (Az órának egyébként van fekete számlapos-ezüst mutatós változata is SARX035 típusszámmal.)
Igazi élmény ez a fanatikusan apró részletekbe menően kidolgozott stílus, ami a kompromisszummentes minőség érzetét kelti. A „super-clear coating” zafír üveg az idő nagy részében majdnem láthatatalan, a tükröződések nagy részét elnyeli, ez a kék mutató-fehér számlap kombinációval remek leolvashatóságot ad.
Az óra 10 bar nyomásig vízálló, a csavaros hátlap pedig üvegbetétet kaptt, amin át meg lehet csodálni a 6R15C szerkezetet. A cég, hogy valami látnivaló is legyen rajta, a rotort hosszirányú hullámos csiszolással dobta fel, mert ez a szerkezet egyébként szokványos nagyipari produktum. A kézi összeszerelésű és mívesen kidolgozott Seiko szerkezetek a Grand Seiko és Credor órák privilégiumai.
Az acél szíj is külön szót érdemel. Itt is alapvető a Diashield technológia és a minőségi polírozás, azonban különleges hatást ad az, hogy a középső szemek lánctalp-szerűen szögletesek (szélükön külön fényes sávval), a külsők pedig lekerekítettek. Alul természetesen mindegyik szem lekerekített, polírozott, ennek köszönhetően viselete nagyon komfortos és soha nem csípi be a szőrszálakat. A gravírozott Seiko feliratú csat is a középkategóriának megfelelően igényes: nem kiálló, hanem belesimul a szíj vonalába. A szíjnak oldalirányban nagyobb holtjátéka van, mint más (svájci) márkák szíjainak, ez a Seiko-ra jellemző tulajdonság.
Kezelés
A kisebb, vagy bőrszíjas órákhoz szokott használók számára elsőre furának tűnhet viszonylag nagy, 158 grammos súlya, de hamar hozzá lehet szokni. Az óra szerkezete nagyon finoman és halkan működik, a kézi felhúzás pici erőt igényel és a nagy méretű, 6 mm-es koronának köszönhetően egyszerű. A leírás szerint nem lehet a rugót túlhúzni. Az automata felhúzó mechanizmus nagyon halk hangon teszi a dolgát. Ebben a kategóriában az azonnali dátumváltás még nem szokványos, ilyet itt sem kapunk: a szerkezet fél 11 és éjfél között váltja a dátumot (bal oldali kép: épp dátumot váltunk). A használati útmutató 9 és 1 között nem ajánlja a dátumbeállítás piszkálását, ha ekkor kíséreljük meg, a szerkezet károsodhat. A polírozott tokon szinte azonnal meglátszanak az ujjlenyomatok, bár ez a mindennapi viseletben nem feltűnő, inkább a cikkhez készült képek elkészítését nehezítette meg. Az üveg bevonata azonban tényleg rendkívüli: amikor az ujjamat végig húztam rajta, egyáltalán nem hagyott ujjlenyomatot (más zafír üvegekkel ellentétben).
A mechanikus karórák érzékenyek az erős mágneses térre. Bár a Seiko amit lehetett, megtett ennek kiküszöbölésére, de mágneses térrel rendelkező eszközöket nem ajánlott az óra 5 cm-es közelében tartani. A Seiko kétféle antimágneses technológiát is kifejlesztett, ezeket külön piktogram jelzi a cég óráinak hátoldalán. Itt jobbra látható a SARX033-on látható jelzés, az erősebb antimagnetikus órák esetén a patkó alatt két vonal látható, azok mégneses teret 1 cm-en belül nem szeretnének kapni.
A használati útmutató egyébként a szerkezetre 2-3 évenkénti karbantartást ajánl, ez szerintem azért meglehetősen nagyvonalúan kezelhető, különösen ha az óra nincs is napi használatban. Mind a magyar márkabolt javaslata, mind pedig a fórumos vélemények alapján dupla ennyi évenként is bőven elég a szervízt megejteni egy 6R15 szerkezetnél.
Végszó
Összességében elmondható, hogy a Seiko ebben az órában különlegeset alkotott, ez már nem tucatkategória. A SARX033 kellően komoly, különleges, felhívja magára a figyelmet, de nem tolakodó. Apróbb részletekben és a kidolgozás gondosságában, minőségében is a Grand Seiko felé mutat, ugyanakkor nem akar GS lenni, ez egy jól használható középkategóriás hétköznapi-alkalmi viselet és egyben méltó a Seiko évszázados karóra-tradíciójához. Viselete kényelmes, és a technológia, míves kidolgozás, stílus, egyediség olyan egységét testesíti meg, hogy nem lehet nem szeretni.
Fordítás, írás és szerkesztés: Sipos Róbert (2017)
Az összeállításhoz használt források:
Seiko Magazin 2017