Bevezetés
Nem értek a történelemhez, sem pedig az irodalomhoz, a régi magyar történelmi és nyelvemlékek azonban érdekelnek. Egyik legbecsesebb ilyen emlékünk az eredetiben megőrzött, idestova 650 éves Képes Krónika. Ez egy latin nyelven írt kódex a magyarság történetéről, amit jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban őriznek. Rengeteg tanulmány, cikk született már róla, én ezekkel nem kívánok versenyre kelni. Ebben a cikkben csupán összefoglalom a számomra legérdekesebb tudnivalókat erről a felbecsülhetetlen értékű örökségünkről, valamint készítettem egy rövid kronológiát is a krónikában olvasható történetből.
Mint sok régi magyar emlék és forrás, ez is ellentmondásos. A hivatalos történelemtudomány szerint a benne foglalt őstörténet egy része inkább csak legenda, nem lehet szó szerint venni (különösen a magyar-hun rokonságot), az alternatív történelemszemlélet viszont előszeretettel elemzi saját egyéni nézőpontja szerint a Krónika tartalmát; a képeket csakúgy, mint a szöveget. A középkori adatok és leírások tekintetében viszont a kutatók nagy része már általánosságban elég megbízható forrásnak tartják. Én megfelelő ismeret hiányában egyetlen kérdésben sem foglalok állást egyik irányzat mellett sem. Mivel ez nem tudományos igényű cikk, csak egy dilettáns érdeklődő összefoglalása, az itt ismertetett tények és elképzelések forrását nem hivatkozom pontosan, viszont forráslistát adok a cikk végén.
Tények és elméletek
A krónika szövegének szerzője bevezetésében (balra) pontosan megjelöli az írás kezdetét: „Az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében, ugyanazon Urunk mennybemenetele nyolcadában, kedden kezdtem el ezt a krónikát…”. Ez 1358. május 15-nek felel meg és a történelemtudomány általánosan elfogadja hitelesnek. Rögtön probléma merül azonban föl magának a krónikának az elkészítési idejével. A szöveg elkészítése ugyanis nem föltétlenül esik egybe a kész krónikáéval, mert azt a másoló és a miniatúrák készítője egy nyers szövegből készíthette. (A miniatúrák rajzolóját szaknyelven miniátornak hívjuk.)
Bár keletkezéséről nem sokat tudunk, a történelemtudomány a krónika készítését Nagy Lajos (1342-1382) korába teszi. Ezt többek között miniatúrái támasztják alá, amelyeken többször megjelennek az Anjou-jelvények (még Hunor és Magor vadászatát ábrázoló iniciálé A betűjének felső díszében is). A készítés helyszíne a királyi kancellária lehetett és mivel a másolás csak a szöveg megírása után volt lehetséges, valamikor 1358-1382 közöttre tehető. Egyes föltevések szerint Lajos a kódexet Katalin leánya eljegyzése alkalmával küldte ajándékba a francia királynak, ez esetben a készítés 1358-1374 között történhetett, bár ezt a feltevést némileg kétségessé teszi, hogy a magyar király, ha már könyvet küld ajándékba a francia királynak, miért nem fejezteti be egészen és miért egy ilyen csonkán maradt művel kedveskedik. (Lásd alább.) Az újabb kutatások már azt feltételezik, hogy a krónika a királyi könyvtár számára készült.
A szöveg szerzője a krónikából nem derül ki, ezért azt különböző bizonytalan forrásokból próbálják meghatározni, de teljes bizonyossággal ma sem tudható, ki volt. A legkorábbi, az esetleges szerzőre utaló adat 1593-ból való: Baranyai Decsi János ekkoriban írott történeti munkájában említi, hogy „ha egy bizonyos barbár író, név szerint Márk, őseink eredetét és történetét írásba nem foglalta volna, bizonyára arra kényszerülnénk, hogy saját szülőföldünkön idegenek és jövevények legyünk. Tőle vette Thuróczy írásának egész anyagát.” Azt nem tudjuk, hogy Baranyai Decsi János honnan vette Márk szerzőségét, de ez alapján próbálták első sorban meghatározni a kutatók, hogy a korabeli ismert személyek közül kinek volt lehetősége ilyen munkát megírni. Így jutottak el a legvalószínűbb jelölthöz, Kálti Márkhoz, aki I. Károly feleségének, a lengyel származású Erzsébetnek volt udvari papja. Később a budai Váralja plébánosa lett, tíz évvel később a királyi levéltár őreként tevékenykedett. 1354-ben szerémi prépostként, majd 1358-ban a fehérvári egyház őrkanonokjaként szerepel a kútfőkben. (Márkot családi birtoka, a Veszprém megyei Kált után Kálti Márkként ismerjük. Bár kérdéses, hogy egy papot Decsi János miért nevez barbár írónak.) Más föltevések szerint a krónika szövegét Tótsolymosi János, Nagy Lajos életiratának szerzője állította össze és ő írta a bevezetőt is.
Munkájához a szerző nagyrészt mára már elveszett korábbi krónikákat, gesztákat használt fel, de nem tekinthetjük csak egyszerű szerkesztőnek, mert az események leírása elé egy megfelelő hangvételű előszót is írt, amit ma egyértelműen a szerző önálló munkájának tartanak. Egyébként már a némileg megváltozott szemléletre utal, hogy a történet az addig szokásos geszta helyett a krónika címet viseli, amit a szerző különféle régi krónikákból szedett össze.
A geszta (vagy gesta) latin nyelvű, középkori epikus történeti műfaj. (A latin res gestae, vagyis viselt dolgok kifejezésből származik.) Általában egy uralkodó vagy uralkodócsalád, esetleg egy egész nép történetéről szól és az egyházi-kolostori feljegyzésekkel szemben az udvari-nemzeti történetírást képviseli. A gestákban keveredhet a valóság és a fantázia. Szerkezetét nem az időben egymás után lejátszódó események láncolata adja, hanem oksági összefüggések. A mondákhoz képest hitelesebb ábrázolást ad, viszont a krónikákkal, évkönyvekkel szemben szabadabb, kevésbé hiteles. A magyar történetírás legfontosabb középkori gesztái:
- Anonymus: Gesta Hungarorum (1200 körül)
- Kézai Simon: Gesta Hunnorum et Hungarorum (1282-83 körül)
A szöveg utolsó negyedében a történetírás ismeretlen okból több helyen elnagyolttá, vázlatossá válik. Talán nem volt elég forrása a krónikaírónak vagy pedig sietség lehetett az eredmény oka. A krónika vége viszont elég különös, ugyanis félbeszakad az utolsó mondat: „A magyarok által ott megölt vlachok számát csak a furfangos pokolbeli számvető állapíthatta meg. Így járván ért el a király Visegrádra. Vitéz és kemény csatákat vívtak a magyarok, mégis megesett ez velük, hogy”
Nem tudni, miért szakadt meg a leírás, elképzelhető, hogy a szerző halála miatt (jobb oldalon látható a krónika utolsó oldala). Nem tudjuk, hogy eredetileg 1333-1334-en túl is terjedt-e a krónikához felhasznált szöveg, de még az sem lehetetlen, hogy 1342 utáni része is létezett. A szöveggel kapcsolatban alternatív kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az minden bizonnyal magyar anyanyelvű ember munkája, így az a helyzet áll elő, hogy egy eredetileg magyar szöveget fordítottak latinra, majd azt a mai fordítók visszafordítják magyarra.
A festés munkáját a történészek egy Miklós nevezetű festőben vélik azonosítani. Anjou királyainkat egy festő-család három generációja szolgálta. A nagyapa, Hertul, talán Nápolyból behívott olasz mester volt, s Károly Róbertnek dolgozott. Az apa, Miklós, Lajos király szolgálatában állott. Ő 1373-ban már halott, míg fia, Miklós, ugyanekkor még kiskorú, viszont 1385-ben már nem élt. Többen a család második nemzedékébe tartozó Miklósban látják a Képes Krónika festőjét, s felteszik, hogy az 1360-as évek elején kezdte el a festést, vagy esetleg az írással együtt, azaz az 1350-es évek végén. cimaVannak viszont akik a datálásban a díszes címoldalon a szövegkezdő „A” iniciáléjába rajzolt miniatúrából indulnak ki (balra lévő kép). E képen ugyanis Lajos király és felesége, Erzsébet, Alexandriai Szent Katalin előtt térdel és imádkozik. Szent Katalin a királyi házaspár Katalin nevű leányának volt védőszentje, aki viszont 1370-ben született. Eszerint a Képes Krónika képanyaga nem keletkezhetett 1370 előtt, és 1376 (Katalin halála) után. Ezt a keltezést az is valószínűsíti, hogy kiderült: a Képes Krónikának mintegy „testvére” egy, az oxfordi Bibliotheca Bodleianában őrzött kódex; ugyanis a két kódex festője kétséget kizáróan azonos. Márpedig az eredetileg Magyarországon készült oxfordi kódexet a címlapján látható lengyel címer 1370–1382 közé datálja, amikor I. Lajos egyszerre volt magyar és lengyel király. Ezt az elméletet azonban kérdésessé teszi, hogy akkor a Képes Krónika címlapjáról miért hiányzik a lengyel címer? Talán mégiscsak 1358-1370 között készülhetett. Vannak kutatók, akik emellett azt is feltételezik, hogy a miniatúrák nem egy festő munkái, hanem egy egész műhely működött Magyarországon.
A képanyag mindenesetre magyarországi viszonyokat, nemzetségeket, történelmi hagyományokat, legendákat jelenít meg. Az iniciálék bőségesen vannak díszítve vezér- és uralkodóportrékkal, címerekkel és ruhaviselettel. A képek emellett fontos adatokkal tudósítanak minket a 14. századi mindennapokról is: az öltözködéstől az eszközökig, a városképekről és terített asztalokról, temetésekről és fegyverzetről is tudósít a képek készítője. Mivel a középkortól idegen volt a történeti tudat, a kis képek mestere saját korát festi meg akkor is, ha a múltról van szó. Alig van a 14. századi kódexfestésnek még egy hasonló darabja, mely ilyen részletességgel merülne el a világi téma érdekességeinek, részleteinek ábrázolásában.
Egyes képek ráadásul azt bizonyítják, hogy a készítőjük a szöveghez képest sokkal több információval rendelkezett. Például a mai ismereteinknek is megfelelően öt gyermekkel ábrázolja Károly Róbert feleségét, míg a szövegben csak négyről esik említés. Az is megfigyelhető, hogy olyan részleteknél, ahol a krónika szövege szűkszavú, a festő tovább megy: nem a szöveget illusztrálja, hanem képein meséli el a szövegen túli, de általa ismert eseményeket. Ilyen például a Szent László-legenda: a nagyváradi monostor alapításáról szólva a krónikás elmondja, hogy a királya Körös partján vadászott, egy helyen angyali intelemre elhatározta, hogy ott monostort épít. A miniátor ebből a konvencionális szövegből időrendileg továbblépve, magát a templom építését mutatja be, amely egyébként az építőmunka első ismert ábrázolása a magyar képzőművészetben. Jellemző László megkoronázásának jelenete is. A krónikás szerint Lászlót „akarata ellenére választották királlyá a magyarok, sohasem tette föl fejére a koronát, mert inkább mennyei koronára áhítozott, semmint még élő király földi koronájára”. A miniátor viszont – mintha nem törődne a szöveggel – bemutatja László megkoronázását. Alternatív kutatók is nagy figyelmet szenteltek a krónika képeinek. Ők úgy gondolják, hogy a képek több rétegű, mélyebb üzenetet tartalmaznak esetenként akár még a szövegnél is. Asztrológiai jelentéstartalmat is tulajdonítanak a képeknek, ami a 14. század asztrológiai érdeklődését figyelmbe véve egyáltalán nem alap nélkül való. Ezen kívül a három miniatúrán is látható piramis alakú hegyek is különösképp felkeltették az alternatív kutatók figyelmét. (III. István koronázásakor, II. Lászlónál, illetve Imre koronázásakor.) Az alternatív kutatók és a hivatalos történelemtudomány álláspontja abban mindenesetre úgy tűnik megegyezik, hogy a Képes Krónika miniatúráit Magyarországon készítette egy itt élő, a helyi szellemi világot ismerő személy, aki ráadásul olyan történelmi részleteket is ismert, amelyek már nem maradtak ránk.
Kialakítása
A Képes Krónika anyaga pergamen, a pergamenlapok száma 75 fólió (kb. 300×210 mm). Később a kézirat törzsanyaga elé egy, mögé harmincegy papírlapot kötöttek. Az első pergamenlap üres, a második a címlap. A szöveg a 73. fólión megszakad. Beosztása kéthasábos, teljes szövegtükör esetén 33 soros. Az egyes lapokon kétféle – bécsi könyvtárosok kezétől származó – számozás fut végig, mindkettő a címlapon kezdődik. Az utolsó pergamenlapon már nincs szöveg, csak ceruzával írt későbbi bejegyzés. Eredeti kötése 16. századi papírtáblás fehér bőr, vaknyomásos díszítéssel. A kötést 1913-ban restaurálták. A kódexet kötéskor körülvágták, a lapok metszése kékeszöld színű. A kódexbe írt utólagos, a lapszél közelébe eső bejegyzések közül némelyik a körülvágás folytán megcsonkult, ami azt bizonyítja, hogy a körülvágás előtt írták a kéziratba. Megcsonkult a körülvágás miatt számos lapszéldísz is. A Krónika 147 miniatúrát tartalmaz: tíz nagyobb kép az írástükör, huszonkilenc a hasáb szélességében, négy kisebb a lap alján, kerek formában, 99 iniciáléba foglalva és 5 iniciálé kép nélkül. Ezenkívül 82 lapon található lapszéldísz. A szöveg kalligrafikus könyvírás és végig egy kéz munkája, feltételezhetően magyar nyelvű másolótól.
Története
A krónika korai történetéről nagyon keveset tudni. Bizonyos utalások alapján feltételezik, hogy készítése után Franciaországba, aztán a francia király ajándékaként Brankovics György szerb fejedelem udvarába került. Korábban azt feltételezték, hogy a Brankovics György idejében készített ún. Teleki-kódex teljes egészében a Képes Krónika másolata, azonban a pontosabb összehasonlítás kimutatta, hogy a szövegben mutatkozó apró eltérések miatt ez nem feltétlenül van így. 
Ráadásul a kódexben 1462 szerepel a másolás évéül, Brankovics György pedig már 1456-ban meghalt. Annyi mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy 1458-1490 között Magyarországon volt, Mátyás király udvarában. (Bár egyesek feltételezik, hogy az erre vonatkozó utalások nem is a Képes Krónikát jelentik.). Bizonyítékok vannak viszont arra nézvést, hogy a 15. század második felében a Képes Krónika Magyarországon volt; több, 15. és 16. századi, utólag kézzel írt magyar és latin bejegyzés is van benne (sőt három helyen török írással, magyar nyelven). (Tárnokvölgy és Keveháza látható a bal oldali képeken 16. századi kézírással, a jobb oldalon pedig „Csákvár” török írással.) A török megszállás elől menekítve kerülhetett Bécsbe a 16. században, a 17. századtól a bécsi Udvari Könyvtár állományába tartozott, ezért korábban Bécsi Képes Krónikának nevezték. Sebastian Tengnagel az udvari könyvtár kéziratairól 1608–1636 között összeállított katalógusában már említi. A velencei kultúregyezmény eredményeként 1934-ben került vissza Magyarországra. Jelenleg a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban őrzik páncélszekrényben. Megtekintésére 5-10 évenként kerülhet sor.
Szövege egyébként némileg eltérő változatokban 5 különböző kódexben is fennmaradt: a Képes Krónikán kívül a Teleki-, a Csepreghy-, a Béldi- és a Thuróczy-kódex is megőrizte a magyarok történetét. Ezek közül a Képes Krónika keletkezett legkorábban. A Thuróczy-kódex az egyetlen, amelyben a szöveg nem szakad meg ugyanott, ahol a Képes Krónikáé.
Megjegyzendő, hogy általában véve nagyon nehéz feladat annak megállapítása és bebizonyítása, hogy krónikánknak melyek a másolatai és feldolgozásai, mert a XIV. századból nagyon sok krónika maradt fenn, melyek egyrészt egyenként sem önálló művek, hanem ugyanazon régebbi krónikáknak különböző összeolvasztásai és szerkesztései, másrészt egymással szemben sem lehet teljesen különválasztani őket. Ráadásul ezeknek a XVI. századi műveknek gyakran akadtak a következő században is feldolgozói és másolatai, melyek aztán még bonyolultabbá teszik a dolgot.
Magyarul elsőként Szabó Ferenc fordította le, ez 1867-ben jelent meg. Ezt követte 1883-ban egy második, az elsőhöz képest pontosabb kiadás ami számos abban lévő olvasási hibát kijavított. A későbbi fordítások ezután alapvetően a krónika eredeti latin szövegének Domanovszky Sándor által 1937-ben megjelentetett kritikai kiadásán alapulnak. Ebből készített Geréb László egy újabb magyar fordítást 1959-ben, ami 1964-ben jelent meg bőséges lábjegyzetekkel és kiegészítő információkkal a Helikon kiadónál. Én is ezt a fordítást vettem alapul a lejjebb található Kronológiához, bár egy-két esetben összehasonlítottam a legelső és egy későbbi fordítással. 1986-ban készített ugyanis új fordítást a szövegből Bellus Ibolya, amely 1987-ben (és nem 1991-ben, mint néhány forrás írja) jelent meg rendkívül igényes formában a Képes Krónika hasonmás kiadásával valamint a korábbi tanulmányokkal és lábjegyzetekkel együtt egy díszdobozban a Helikon kiadónál. (Ez a kiadvány van az én tulajdonomban is.) Ez a fordítás visszatért a személy- és helységnevek krónikában található eredeti latin írásmódjához is.
Ezt a kiadást használta fel aztán a Nemzeti Kincseinkért Egyesület 2003-as kiadásához is, amely okozott egy kis bonyodalmat. A Képes Krónika hasonmás kiadása mellett az NKE külön kötetben kiadta a szöveg új, Barsi János által készített fordítását is, amelyhez tanulmányokat is csatoltak. A megjelenés után azonban az OSZK fejlelentette őket, sőt a példányokat el is akarták koboztatni az azokhoz tartozó, alternatív történészek által írott tanulmányokat és fordítást tartalmazó kötetekkel együtt. Hogy mi lehetett az OSZK indoka, csak találgatni lehet. A főigazgató technikailag alacsony színvonalú, silány másolatnak minősítette a kiadást, de gyanítható, hogy inkább a hivatalos történészek között nem túl népszerű alternatív kutatók által írt tanulmányok és az új fordítás volt ami kiverte a biztosítékot. Mivel azonban nemzeti kincsről van szó, amely a nemzet oszthatatlan tulajdonát képezi és amelyet az állam csak őrizhet, annak megtekintését szabályozhatja, de azt nem birtokolhatja, az eljárást megszüntették. Sem a szabálysértési hatóság, sem a rendőrség nem találta megalapozottnak az OSZK vádjait. Ráadásul a külön kötetben megjelent tanulmányok és fordítás teljesen új szellemi terméket képeznek, azokhoz az OSZK-nak semmi köze.
A Képes Krónika mindannyiunk öröksége és bár ma a latin eredeti helyett legtöbben csak valamely magyar fordítást értjük meg, mégis azt tanácsolom, mindenki olvassa el. Az elmúlt időkből szól hozzánk, de elevenen, nem száraz történelemkönyv módjára, hanem élettel teli szereplőkkel. Mert – ahogyan Dékáni Kálmán remekül megfogalmazta – „Nem a középkor szárazon és tudákosan mesélő történetkönyve a Képes Krónika, hanem a magyar hőskor legszebb mondáinak fenntartója, kincses háza, melyben a királyok az ő tetteikkel, bámulatos vitézségükkel, vagy jámbor kegyességükkel, mint megannyi epikus hős szerepelnek.”
Kronológia
Alább olvasható a Képes Krónika által bemutatott magyar történelem kronológiája. Az adatokhoz kizárólag magát a Képes Krónikát használtam fel. Bizonyos eseményekhez pontos évszám is meghatározható, bizonyos eseményekhez viszont csak viszonyítási pont és esetleg sorrendiség. Több esetben pedig magában a szöveg kronológiájában vannak ellentmondások, amiket nem oldottam fel.
A vízözön után
Európa területe Noé fia Jáfet nemzetsége birtoka lett Ciliciának és Szíriának hegyeitől, a Taurus és Amanus hegységtől a Szittyaországban lévő Tanais folyóig.
Vízözön után 58.
Jáfet fia Magor bemegy Evilat földjére és feleségétől, Enéttől nemzette Magort és Hunort.
Trója pusztulása után
A galaták Pannóniába jönnek és várost alapítanak Syccan hegye alatt az Ister (Duna) folyamánál Syccambria néven.
Később
Magor és Hunor vadászni indulnak és Maeotis ingoványaiba üldöznek egy szarvasünőt. Ezután beköltöznek Maeotis vidékére.
Beköltözés után 6.
Magor és Hunor elrabolja Berekanak feleségeit és leányait. Dul alán két lánya is a rablottak között van, ezeket Magor és Hunor feleségül veszi. Tőlük erednek a hunok vagyis magyarok.
Hunor és Magor halála után
A Hunor és Magor 108 utódából származó 108 nemzetség meghódítja Szittyaországot. Az alpazurok (rutének) kiüldözése és kiirtása Szittyaországból.
Trója pusztulása után 400 évvel
A galaták a keleti népektől való félelmükben átköltöznek a Szajna vidékére. Új országukat Priamos első trójai király fiának, Parisnak fia Francio után Franciaországnak nevezik el. Fővárosukat pedig Párizsnak.
321.
Magor unokája, Bendegúz fia Atilla születése. Atilla Engadiban nevelkedik.
373.
A hunok először vonulnak ki Szittyaországból be Pannóniába. Bevonulnak a besenyők, fehér kunok, majd a szuzdaliak, ruténok és a fekete kunok földjére. Ezután elmennek a Tiszáig és úgy határoznak, hogy ott is maradnak. Ezen első bevonulásban részt vevő sereg mérete nem egyértelmű: a Krónika egy helyütt 1000000, máshol 1080000 harcosról ír. De az is lehet, hogy az eltérés abból adódik, hogy 80000 harcos maradt otthon védelmezni Szittyaországot.
396.
Atillát vezérré választják.
A Pannónián, Pamphylián, Phrygián, Macedonián és Dalmácián uralkodó sabariai származású, longobárd nemzetiségű Macrinus a rómaiaktól kér segítséget az országát szaggató hunok ellen. Veronai Detre nyugati katonákból álló sereggel siet Macrinus segítségére. Amíg tanakodnak, a hunok Sicambriánál tömlőkön átkelnek a Dunán és öldökölni kezdik Detre seregét.
Detre Tárnokvölgy mezején megütközik a hunokkal és legyőzi őket. A Hunok visszavonulnak a Tisza túloldalára. Detre és Macrinus seregének is hatalmasak a veszteségei, ők Tulna városa felé vonulnak vissza. A hunok a csatatérről eltemetik halottaikat, Keve kapitány holttestének helyét Keveházának nevezik el.
A hunok Tulna felé vonulnak a római sereg után.
400.
Cezumóri csata, a hunok elpusztítják a római sereget. Macrinus halála.
401.
Atillát magyar királlyá választják. Serege 1000000 harcos. Atilla öccsét, Budát teszi fejedelemmé és bíróvá a Tisza folyótól a Donig. Detre engedelmet fogad Atillának.
Atilla Detre rábeszélésére megtámadja Illíriát. Konstanznál átkel a Rajnán, Bázelnál megütközik Zsigmond királlyal és megveri. Megostromolja és beveszi Argentina városát, amelyet átnevez Strassburgra.
Atilla tovább haladva lerombolja Luxeuil, Besançon, Châlons, Mâcon, Langres és a burgundiai Lyon városát. Atilla háromfelé osztja seregét, ebből egyik részt Miramammona szultán ellen küldi. A sereg közeledésére a szultán Sevilla városából szultán visszamenekül Marokkóba.
A Rajna menti Catalaunumnál Aetius római patrícius és tíz nyugati király váratlanul megtámadja Atillát. A catalaunumi csata, a nyugatiak és Atilla között a történelem egyik legnagyobb egy napon egy helyen vívott csatája. Elesik Athalarik gót király is és a nyugatiak végül megfutamodnak.
Atilla seregének harmadik része, amely nem vett rész a csatában, Katalóniában maradt és ott telepedtek le.
Atilla elfoglalja Reims városát, majd feldúlja Franciaországot és Flandriát.
Kölnnél Szent Orsolya, a brit király leánya legyilkolása 11000 szűzzel.
Atilla udvart tart Thüringiában, Eisenach városában. A dánok, normannok, frízek, litvánok és ruténok legyőzése és szolgálatba hajtása.
Pannóniában Buda Sicambriát átnevezi Budavárának, ezért Atilla megöli amikor visszatér.
401.-406.
Atilla Sicambriában időzik. Pannónia, Pamphylia, Macedónia és Dalmácia városainak lakosai a hunok zaklatásai miatt az ő engedelmével elköltöznek előle.
406.
Atilla kipótolja Katalóniában maradt seregét és fölperzseli az Adriai-tenger melletti városokat.
406.-407.
Aquileja ostroma és bevétele.
407.
Aquileját elhagyják a polgárai és megalapítják Vecca Venezia-t.
Atilla elfoglalja Concordia városát és beveszi a lombard őrgrófság városait. Árulás kihasználásával beveszi Ravennát. Látomást lát, ezért megegyezik Leó pápával és utóbb legyilkolják a ravennai árulókat.
Atilla visszatér Pannóniába. Immár majdnem egész Európát uralja.
445.
Atilla feleségül veszi a baktriai király Mikold nevű lányát, az első közös éjszakán azonban meghal. A többi hun vezér mellé temetik.
Atilla fiai; Csaba és Aladár kezdenek uralkodni. Veronai Detre és a német fejedelmek ellenségeskedést szítanak a hunok között. A viszály Krimhilda csatájában tetőzik: valahol a Duna közelében csap össze Csaba és Aladár. Előbb Csaba győz, majd Veronai Detre árulása miatt őt győzik le. A hunok ezután nagyrészt egymást irtják ki.
A maradék hunok Honoriushoz, Csaba nagyapjához menekülnek Görögországba. 3000 további megmaradt hun Erdőelvében telepedik le és mivel a hun nevet a nyugatiak gyűlölik, székelyeknek kezdik hívni magukat.
Pannóniában innentől kezdve egy darabig nincs király, csak szlávok, görögök, vlachok, jövevény németek és morvák maradtak ott, akik Attila életében közönséges szolgák voltak.
455.
Pannóniában Marót fia, Szvatopluk kezd uralkodni.
458.
Csaba visszaindul Pannóniába Görögországból.
459.
Hosszú út után Csaba visszaér Pannóniába Görögországból. A székelyekkel együtt kifigyeli Szvatopluk gyöngeségeit akit Tata mellett a visszatérő hunok a székelyekkel együtt legyőznek.
A visszatérő magyarok megegyeznek a székelyekkel, hogy ők a vlachokkal együtt a határmenti területeket kapják.
Csaba megnősül, ettől a feleségétől Edömént és Edet nemzi.
Év nélkül
Ögyek fia Előd Eunodubilia leánytól fiat nemzett, akinek Álmos lett a neve.
677.
A magyarok második bejövetele Pannóniába. A 108 nemzetség mindegyikéből 2000 fegyveres férfi jön ki hozzátartozóikkal együtt Szittyaországból és benyomulnak Pannóniába. Erdőelve határában megalapítják Hétvárat és hét seregre oszlanak. Mivel Álmos nem mehetett be az új hazába, Erdőelvében megölik.
A hét sereg kapitányai között leghatalmasabb Álmos fia, Árpád volt. A többi kapitány:
- Szabolcs, Csák nemzetségének őse
- Gyula
- Kund, akinek fia Kusid és Koppány. Nyír melletti táborukban felveszik a keresztséget és monostort alapítanak
- Lél, Szoárd nemzetségének őse
- Vérbulcsú, aki a Balaton táján telepedett le
- Örs, aki a Sajó környékén telepedett le
A magyarok megveszik Szvatopluktól Pannóniát. Árpád legyőzi Szvatoplukot és letelepszik a későbbi Fehérvár közelében a Nyék hegyen.
Év nélkül
Taksony idejében a magyarok Gallia felé indulnak zsákmányszerzésre. Visszafelé a szász fejedelem felkoncolja őket csak hetet hagyván akiknek a fülét levágják. Ők jutnak csak haza.
Géza fejedelem isteni jóslatra hallgatva keresztény hitre kezdi téríteni a magyarokat.
684.
A magyarok megrabolják Morva- és Csehországot. Fegyvernyugvást kötnek Vratiszláv herceggel.
685.
A magyarok betörnek Karintiába. Csata Laibach vára környékén.
689.
A magyarok betörnek Bulgáriába és elfoglalják. Ezután következik Lombardia kifosztása.
700.
A magyarok kifosztják Szászországot és Thüringiát. Abach vára közelében a Dunánál legyőzik a német sereget.
718.
A magyarok feldúlják Németország egyes részeit. Augsburg ostroma után a német és itáliai sereg legyőzi a magyarokat. Lélt és Bulcsút elfogják. Lél kürtjével agyonüti 1. Konrád császárt.
A Rajnánál egy másik magyar sereg legyőzi a császár hadseregét. Ezután kifosztják és felégetik a fuldai monostort, feldúlják a lotaringiai hercegséget, majd Strassburg körül megölik Eckhard lotaringiai herceget és Berthold brabanti herceget. Ezután pusztítják Metz, Trier és Aachen vidékét, majd Susa és Torino városát rombolják le és ezt követően térnek vissza saját országukba.
721.
A magyarok elfoglalják Drinápolyt, megostromolják Konstantinápolyt. A görög és Botond legendás párbaja, amelyben Botond győz. A görög király azonban nem tartja ígéretét, ezért a magyarok elpusztítják Görögországot.
969.
Taksony fia Géza és Gyula lánya Sarolt nemzi Szent Istvánt. Szent István születése.
Év nélkül
Imre herceg születése.
Év nélkül
Szent István elnyeri a vezéri rangot.
Szent István hadat visel Szár Zerind fia Koppány somogyi vezér ellen.
Szent István és Koppány támogatóinak csatája a Garam folyó mellett. Szent István a német származású Vencellint teszi meg ispánnak és a magyar seregek élére.
Vencellin megöli Koppányt. Koppányt felnégyelik és Esztergomba, Győrbe, Erdőelvébe, Veszprémbe küldik darabjait.
Év nélkül
Szent István királlyá koronázása. Ezzel felbomlik az addigi törzsi magyar államszövetség.
1002.
Szent István elfogatja és Magyarországra viteti az erdőntúli területek urát, anyai nagybátyját Gyulát, mert Gyula nem tért keresztény hitre és igaztalanul zaklatta a magyarokat. Szent István Magyarországhoz csatolja Erdőelvét.
Szent István legyőzi és megöli a bulgárok és szlávok vezérét Keánt. Ezt a területet aztán Szent István dédapja, Zoltán kapja.
Év nélkül
A fehérvári bazilika megalapítása.
Az óbudai nagy monostor megalapítása és építésének kezdete.
1022.
Számos helyen nagy tűzvészek törnek ki.
Május 12. péntek 10 óra: földrengés támad.
Június 22.: látszólag két nap volt az égen.
Év nélkül
Az országot körülvevő nemzetek Szent István hatalma alá kerülnek.
Év nélkül
Szent István vissza szeretne vonulni és fia, Szent Imre herceg kezébe akarja adni a hatalmat. Az ifjú Imre herceg azonban hirtelen meghal. Szent István belebetegszik az esetbe és soha többé nem épül fel teljesen.
Ezután nagybátyja fiát, Vazult választja utódjának, aki a nyitrai börtönben raboskodik korábbi rossz életmódja miatt. Szent István követet küld érte, Gizella királyné azonban összebeszél a Buda nevű követtel és Sebőst, Buda fiát küldi, aki megvakítja és megsüketíti Vazult.
1038.
Királyságának 46. évében meghal Szent István. Az ország három évre gyászba borul. [A szövegben lévő ellentmondást többek között itt sem tudtam feloldani.
1038-ra jön ki Szent István halála egy későbbi fejezet alapján, azonban a krónika 46 éves királyságát innen visszaszámolva már teljes képtelenség adódik.]
Év nélkül
Gizella királyné közbenjárásával féltestvérét, Pétert teszik királlyá. A magyarságot a németek szolgálójává akarják tenni. Péter a romlás irányába vezeti az országot és kinyilvánítja, hogy a németek hatalmába adja.
Péter uralkodásának 3. éve
Az elégedetlenkedő főemberek és vitézek Abát, Szent István nővérének férjét választják királynak. Péter Henrik bajor királyhoz menekül.
1042.
Aba király követeket küld Henrik német királyhoz, akik azt a hírt hozzák, hogy Henrik ellenséges vele szemben.
Aba uralkodásának 3. éve
Péter és Henrik király nagy sereggel jön Aba király ellen.
Év nélkül
Aba király beront Ausztriába és Bajorországba. Egészen Tulna városáig jut és győzelmesen tér haza. Ezután Karintiába küld sereget. Henrik a Duna északi partján vonul a magyar határra, de aztán hazavonul, mert Gottfried odahaza megtámadta.
1044.
Aba békét akar kötni a bajor királlyal, aki végül nem támadja meg az országot. Aba ezután dölyfössé vált és ezért sszeesküvés szerveződik ellene, amit azonban kegyetlenül megtorol. Az összeesküvők közül megmenekülők a bajor királyhoz menekülnek és őt ösztökélik rá, hogy mégiscsak támadja meg Abát. Henrik és Péter Sopronnál benyomul Magyarországra. Aba Győr közelében száll szembe vele és veszít. Abát menekülés közben a Tisza környékén megölik az általa korábban sanyargatott magyarok.
Henrik Pétert visszahelyezi királyságába és kibékíti vele a magyarokat.
Év nélkül
Szár László fiai: András, Béla és Levente előbb Csehországba, majd Lengyelországba menekült. Béla ott megvív egy pogánnyal és ezért a lengyel fejedelem feleségül adja hozzá lányát.
András és Levente tovább megy Oroszországba. Eközben Péter újra sanyargatja a magyarokat.
Év nélkül
A magyar nemesek tanácskoznak Csanádon és ezután követek küldenek Andráshoz és Leventéhez, hogy térjenek vissza és vegyék át az uralmat Pétertől.
1047.
A magyarok egy része miután Levente és András hazatér, Vata ösztökélésére visszatér a pogány hithez és fellázadnak a papok és Péter ellen. Pestnél megölik Szent Gellért és Buldi püspököt. A lázadozásban sok papot és világi embert megölnek Vata emberei.
Péter király menekülni akar de végül őt is megsebesítik Zámor faluban, majd Fehérváron belehal sérüléseibe.
András herceget Székesfehérvárott királlyá koronázzák. Levente meghal, András pedig megparancsolja, hogy a magyarok térjenek vissza a keresztény hithez és Szent István törvényeihez.
Év nélkül
András visszahívja Bélát és herceggé teszi.
Év nélkül
Henrik király megszállja Pozsony várát, Zotmund azonban az éj leple alatt megfúrja a hajóit.
Év nélkül
A következő évben Henrik újra eljött Magyarországra, de András király és Béla herceg a felégetés taktikájával és csellel győznek a németek fölött. Henrik békét köt a magyarokkal. Henrik lánya Zsófia és András király fia, Salamon házasságot kötnek a Morva folyó mellett.
1058.
András királlyá koronáztatja kisgyermekkorban lévő fiát.
Év nélkül
Béla herceg Lengyelországba költözik, majd lengyel segítséggel tér vissza Magyarországra. András német segítséget kér és a Tiszánál megütköznek. Béla herceg győz.
András menekülés közben meghal.
Év nélkül
Bélát királlyá koronázzák.
A nép egy része még egyszer vissza akar térni a pogány hitre, de Béla leveri ezt a próbálkozást.
Béla uralkodásának harmadik évében
Béla király baleset miatt Kanizsva patakjánál meghal.
Év nélkül
Salamon király a német császár segítségével visszatér Magyarországra ahol újra megkoronázzák az ország királyává. Salamon békét köt Béla fia Gézával.
Év nélkül
Salamon és Géza Zolomér dalmát király segítségére sietnek a karantánok ellen.
Év nélkül
A csehek betörnek Magyarországra. Salamon és Géza ezért válaszul betörnek Csehországba és pusztítják.
Év nélkül
A kunok áttörik az országgyepűt és a Meszes-kapu felső részénél berontanak Magyarországra. Végigprédálják a Nyírséget. Salamon és Géza a magyar sereggel Doboka városában várakoznak a pogányok érkezésére. A csata Kerlés hegyénél zajlik és a magyarok győzelmével ér véget.
A kunok bejövetele után 3 évvel
A besenyők Bulgárfehérvár felől betörtek az országba. A magyarok átkeltek és elfoglalták a bulgárok határait. Ezután legyőzték a besenyőket és elfoglalták Bulgárfehérvárt. Az osztozkodásnál azonban civakodás támadt a király és a herceg között. Az ellenségeskedést Vid ispán is szította.
Év nélkül
A király és Géza herceg Nagyfiaegyházánál összecsapnak és a király győz. Géza megmenekül és László öccsével a mogyoródi hegynél újra összecsap Salamonnal és Viddel.
Géza és László győzelmet arat fölöttük. Salamon Mosonba menekül.
1074.
Gézát magyar királlyá koronázzák.
A besenyők megtámadják Salamont, de nem járnak sikerrel.
Géza uralkodásának 1. éve
Éhínség pusztít Magyarországon.
Év nélkül
Salamon a német császárnál kér segítséget és azzal betör Magyarországra a Dunánál. Opos vitéz dicsősége Nyitránál. Géza csellel eléri, hogy a német császár kivonul az országból. Salamonnal Pozsonyban vív meg László és Géza.
1077.
Géza király halála.
Lászlót királlyá koronázzák.
Év nélkül
László király Dalmáciát és Horvátországot Magyarországhoz csatolja.
1080.
László békülni próbál Salamonnal. A béke nem sikerült, ezért Salamont börtönbe veti.
Év nélkül
Istvánt és Imrét szentté avatják. Salamon kiszabadul a börtönből.
Salamon Kutesk kun vezérrel beront Magyarországra de László leveri őket.
Salamon a kunokkal betör Bulgáriába és Görögországba de a görög császár megveri őket. Salamon ezután megváltozik és élete hátralévő részét zarándoklásban tölti, majd eltűnik.
Év nélkül
Krul fia Kapolcs kun vezér Magyarországot fosztogatja. A Szlavóniából hazatérő László a Temes folyónál száll szembe a kunokkal és szétszórja őket.
Év nélkül
A kunok újra Magyarországra akarnak jönni, de László a Dunánál végleg leveri őket.
Év nélkül
László Oroszországi hadjárata. A rutének hűséget fogadnak Lászlónak.
A lengyelek elleni hadjárat. Krakkó várának bevétele.
Csehországi hadjárat.
Év nélkül
A váradi monostor megalapítása.
Év nélkül
Géza fia Kálmán herceg Lengyelországba menekül, mert nem akart egri püspök lenni.
1095.
László király Konrád herceg segítségére siet, mert Prágát elfoglalta Szvatopluk. Közben Kálmán is hazatér, akinek Álmos öccse átengedi a királyi koronát, mert Szent László a cseh hadjárat során meghal.
Július 29. vasárnap: Szent László temetése Váradon.
Kálmán királlyá koronázása.
Év nélkül
A zarándokok benyomulnak az országba és sok magyart megölnek. Kálmán azonban végül békén tovább hagyja őket menni.
Év nélkül
Kálmán és Álmos herceg serege Várkony közelében egymás ellen felsorakozik, a főurak azonban meghiúsítják a csatát.
Kálmán király betör Oroszországba, azonban a kunok legyőzik a magyarokat.
1101.
László és István hercegek születése.
1106.
Álmos herceg visszatér Passauból. Később elfoglalja Újvárt, de aztán megegyezik a királlyal.
Év nélkül
Kálmán király Magyarországhoz csatolja Dalmátországot. A magyar sereg kifosztja Apuliát.
Álmos Dömösön monostort építtet, aztán Passauba megy a német császár segítségét kérni.
1112.
Kálmán király László fia meghalt.
1113.
Álmos a német császárral Magyarország határára jön és békét köt Kálmán királlyal. A békekötés után Kálmán megvakíttatja Álmost és Béla fiát.
1114. február 3.
Könyves Kálmány király halála.
1114.
Kálmán fia Istvánt királlyá koronázzák.
1122.
II. István király bemegy Dalmáciába. Ezután a lengyel határt pusztítja, majd a Cseh herceggel akar tárgyalni az Olsava folyó közelében. A csehek azonban Solt mesterkedései miatt elpusztították a király táborát. Jánus nádorispán megtámadta és kardélre hányta a tábort dúló cseheket.
Év nélkül
II. István Oroszországba ment, azonban a hadjárat a főemberek miatt sikertelen lett és visszafordult.
3 év múlva
II. István előbb a lengyel határszéleket, aztán Bulgária és Szerbia részeit dúlja. Később Görögországot pusztítja seregeivel. A görögök visszavágnak és a Krassó-pataknál legyőzik a magyarokat. Barancs városa közelében a görög császár és II. István békét kötnek.
Év nélkül
A király kibékül a megvakított Béla herceggel és feleséget szerez neki.
Év nélkül
A kunok és a magyarok között újra feszültség adódik, azonban II. István beteg lesz, lemond a királyságáról majd meghal.
1131. márciusa
II. (Vak) Bélát királlyá koronázzák. Az országban ő és felesége, Ilona királyné uralkodnak. Ilona bosszút áll Béla megvakítóin.
Év nélkül
A király törvénytelennek tartott Borics fia rutén és lengyel segítséggel felvonul a király ellen a Sajónál. Belső magyar viszályok és árulók leverése után a király követeket küld a lengyelekhez és ruténokhoz, akik faképnél hagyják Boricsot. Később pedig Borics hadait leveri Vak Béla serege.
Később II. Béla király részegessé válik.
1141. február 13.
Meghal II. Béla király.
1141. november 22.
II. Béla fiát Gézát királlyá koronázzák.
Év nélkül
A császár minden erejével Magyarország elpusztítására törekszik. Rápolt vitéz megszállja Pozsony várát, Henrik herceg nagy sereggel jön a magyarok ellen. Hosszú és nehéz harcok után a magyarok győznek.
Év nélkül
Éhínség pusztít az országban.
Év nélkül
Konrád császár Magyarországon keresztül utazik Jeruzsálembe, áthaladásakor azonban zsarnokoskodik és rabol. Ezután a francia király is átvonul és komaságra lép II. Géza királlyal. Borics is az országba jön de a trón megszerzésére irányuló terve nem sikerül.
Év nélkül
Orosz hadjárat a ladoméri herceg ellen.
1161. május 31. szerda
Meghal II. Géza király
1161.
II. Géza fia II. István megkoronázása
1162. február 11. vasárnap
Megkoronázzák IV. Istvánt, az ellenkirályt. Még ugyanabban az évben le is győzik, csak öt hónapig bitorolja a koronát.
Év nélkül
Vak Béla fia László herceg bitorolja a koronát fél évig.
1172. február 1. vasárnap
Vak Béla fia László herceg halála.
1173. március 4. vasárnap
III. István halála.
1173. április 11. csütörtök
Meghal a korábbi ellenkirály, IV. István.
1173. január 13. vasárnap
III. Béla megkoronázása.
1196. május 1. kedd
III. Béla halála.
1196.
III. Béla fia Imre királlyá koronázása.
1200. augusztus 23.
Imre fia II. László megkoronázása.
1200. november 30.
Imre király halála.
1201. május 7.
II. László halála.
1201. május 29. vasárnap
III. Béla fia II. András királlyá koronázása.
1212.
Bánk bán a felesége megbecstelenítése miatt megöli Gertrud királynnét. Ezután Bánk bán minden nemzetségében vérontás következett.
Év nélkül
II. András király a pápa meghagyására meglátogatja a Szentföldet. Ott a keresztény sereg vezére lett és legyőzte a babiloni szultánt. Szentek drága kincseivel tért vissza Magyarországra.
Év nélkül
A szentföldi hadjárat után 9 évvel a király lányát Erzsébetet Lajos thüringiai őrgróffal házasítja össze.
Év nélkül
A király az estei őrgróf vendégeként Itáliában tarózkodik, ahol feleségül veszi az őrgróf lányát.
1235.
II. András király halála.
1235. október 14. vasárnap
IV. Béla királlyá koronázása.
Év nélkül
A halott András gyermekével várandós özvegye a király halála után hazatért Este nevű földjére, ahol egészséges fiúgyermeket szült, akit Istvánnak neveztek el.
1241.
A tatárok első bejövetele 500 ezer fegyveressel. A tatárok a Sajó folyónál legyőzik Bélát és az ország szinte egész vitézi népe odavész. A király a tengerig menekül.
1244.
Kivonulnak a tatárok. Nagy éhínség következik be az országban. Ezután visszatér Béla király és Újhelynél bár megölik Frigyes osztrák herceget, de a háborúban nem győznek.
Év nélkül
Az estei őrgrófságból elűzik II. András fia István herceget. A herceg Hispániába menekül, majd későb Ravennába és Velencébe került. Ott egy gazdag polgár – miután meggyőződött róla, hogy magyar király fia – feleségül adta hozzá lányát akitől András nevű fia született.
1260. július 13.
IV. Béla király fiával Istvánnal és Alpár kun vezérrel együtt Ottokár cseh király ellen megy, de július 13-án vereséget szenved és Hainburg felé menekül.
1263.
A nép magát ostorozza.
1270. május 3. péntek
IV. Béla halála.
1270.
V. István uralkodásának kezdete.
István király a Rábca folyónál legyőzi Ottokár cseh királyt. Ezután legyőzi a bolgárokat és királyukat szolgálatára kényszeríti.
1272.
V. István halála.
1272.
István fia IV. László királlyá koronázása.
1276.
IV. László megöli Ottokár királyt.
1282.
Oldamér kun vezér a Hód nevű tónál Magyarországba tör. A király legyőzi a kunokat akik a tatárokhoz menekülnek.
1285.
A tatárok másodszor is betörnek az országba. Pestig mindent fölégetnek.
Év nélkül
Eljön az apostoli legátus, hogy a királyt jobb útra térítse, mert nem katolikus módra élt. De semmit nem értek el. IV. László uralkodása alatt az ország kezd lehanyatlani.
Év nélkül
A velencében élő István herceg András nevű fiát Magyarországra hívják.
1288
Károly Róbert születése.
1290. július 10.
A király által egyébként kedvelt kunok megölik IV. Lászlót.
1290. július 28.
Megkoronázzák István herceg fiát, III. Andrást.
1292.
András király nagy sereggel legyőzi Ausztriát.
1299.
Némely nemesek; János és Henrik bán, Ugrin és még mások András sérelmére VIII. Bonifác pápától kérnek királyt. A pápa Károly Róbertet küldi Magyarországra, de őt akkor nem sikerül királlyá tenni.
1301. január 14.
II. András király halála.
1301. júliusa
Az ország bárói két részre oszlottak: egyik csoportjuk a gyermek Károly Róbertet támogatja, másik csoportjuk pedig egyházi támogatással Csehországba indul Vencel királyhoz, hogy vegye át Magyarország kormányát. Vencel király szintén Vencel nevű fiát adja a magyaroknak királyukul.
1301.
A magyarok által Lászlónak hívot Vencel királlyá koronázása. Az ország egyik része Károlyt, a másik Lászlót tartja királynak.
1303.
Vencel király nagy sereggel jön az országba és Pest körül magához veszi László fiát a koronával együtt. Ezután foglyokkal együtt visszatér Csehországba.
Év nélkül
Hitszegő álpapok kiátkozzák a pápát és magyarország papjait.
1305.
Egyes nemesek Ottó bajor herceget hozzák be az országba királynak, akit törvényesen királlyá koronáznak. Ottó magával hozza a korábban elvitt szent koronát is. [A Képes Krónikában itt történik elsőként „szent koronáról” említés „korona” helyett.]
Év nélkül
László vajda Erdélyben elfogja Ottó királyt, akit később kiűznek az országból. A korona Lászlónál marad.
1307. június 1.
Werner fia László kiszabadul Vencel cseh király fogságából és megöli azokat a budai polgárokat akik ellenségei voltak.
1308.
A pápa teljes tekintélyével Márton bíboros jön az országba.
1309.
Márton bíboros kiátkozza és kiközösíti az ország azon nemeseit, akik nem akarják Károlynak adni a királyi jussokat és nem tekintették őt királynak. A koronát azóta is magánál tartó László erdélyi vajdát külön is kiközösíti.
1310. augusztus 27.
László vajda visszaadja a koronát amellyel a magyarok egy akarattal megkoronázzák Károlyt.
1310.
IV. Kelemen pápa kincset gyűjt a Szentföld visszafoglalására, azonban a kinccsel nem történik semmi.
1312.
Károly király Máté Sáros nevű várát ostromolja, amit Demeter tart birtokában. A király a túlerő elől a Szepességbe vonul vissza, ahol a szepesiek segítségével megerősíti seregét.
1312. július 15.
A Hernád mellett összecsap a királyi had és Máté hadai. Ilyen nagy csata a tatárok óta nem volt az országban. Károly király győz.
1315. december 15.
Meghal Károly király felesége, Mária.
1328.
Károly király elveszi a római király lányát, Beatrix úrasszonyt. Beatrix még ugyanebben az évben meghal. Meghal Máté nádorispán is.
1320.
Károly király feleségül veszi a László lengyel király Erzsébet nevű lányát.
1321.
Megszületik és még ez évben meg is hal a király Károly nevű fia.
1324. október 1.
Megszületik a király László nevű fia.
1325.
Megkezdődik a lippai egyház építése.
1326. március 7.
Megszületik a király Lajos nevű fia.
1327. április 1.
Leég a korábban ólomtetővel borított székesfehérvári egyház.
1327. november 30.
Megszületik a király Endre nevű fia.
1329.
Meghalt a király László nevű fia.
1330. áprils 17.
Zách Felicián meg akarja ölni a királyi családot. Terve nem sikerül, bár a király és a királyné sérüléseket szenved. Zách Feliciánt a király közelében lévők ölik meg. Ezután megtorlásul fiát, két lányát és hű szolgáját is megölik, nemzetségét megtizedelik. Ezen események után a király szerencséje megfordul.
1330.
A király sereget gyűjt az ország ellenségei ellen. Elfoglalja Szörényt és ki akarja űzni Bazarád vlach vajdát a vlach földről. Bazarád követeket küld a királyhoz azzal, hogy békét kér és hajlandó adót fizetni. A király a tanácsok ellenére gőgös lesz és nem hajlik a józan tanácsokra; megindul Bazarád ellen.
1330. november 10.
A vlachok elleni hadjárat nagy vereséggel végződik. A király is csak nehezen menekül.
1358. május 15.
Megkezdődik a Képes Krónika szövegének írása.
Sipos Róbert (2017)
Az összeállításhoz használt források:
Képes krónika
Titokzatos szerző alkotta a Képes Krónikát
A Képes Krónika
A Bécsi Képes Krónika (Dr. Dékáni Kálmán)
A Képes Krónika története
Képtelen krónika
Ki fél a Képes Krónikától?
Piramisok a Képes Krónikában!?
Gesta
A gesta műfajáról általában
Holler László: Ki állította össze a képes krónikát?
Képes Krónika (Helikon, 1987)