Sok vita van a hifis-audiofil közösségben a különböző zenei felvételek dinamikatartományáról és hangosság-szintjéről. Azt is mondhatnám, ez egy örökzöld téma. Netszerte végtelen viták és írások sora foglalkozik a kérdéssel, de a műsorszórásban és a hangfelvételi iparban is jelentős kérdés ez. A téma egészen a „miért hangosabbak a reklámok mint a film” egyszerű kérdéstől a hírhedt loudness war-ig terjed, ami szinte már a hangfelvételek hajnala óta központi kérdés főleg a könnyűzenei iparban.
Szubjektíve is nagy különbségek fedezhetők fel az eltérő felvételek hallgatása során. A felvételek hangosságszintjével egyébként ma már iprági szervezetek is foglalkoznak, például az erópai műsorszóró vállalatokat tömörítő EBU (European Broadcasting Union) nevű szervezetnek konkrét ajánlásai és előírásai foglalkoznak a kérdéssel. (Ma már megadott hangosságszintnél nagyobbra masterelt felvételt például nem engednek adásba.)
De vissza a hifihez! Viszonylag nagy komolyzene CD gyűjteménnyel rendelkezem (mindegyik hivatalos, gyári kiadvány, nem másolatok). Ezen az oldalon fel fogom tölteni a lehető legtöbb CD-m hangosságszint (LUFS) és hangosság (LU) értékeit. Ennek nincs különösebb célja, egyszerűen csak amikor azt tapasztaltam, milyen drasztikus eltérések vannak a különböző felvételek dinamikatartománya és hangosságszintje között, elkezdett érdekelni a kérdés. Ezért kezdtem megvizsgálni a lemezeim műsorának ilyen paramétereit és ha már itt jártam, akkor úgy döntöttem, az összegyűjtött adatokat nyilvánosan is elérhetővé teszem.
A metodológia
A méréshez először a lemezt az EAC programmal begrabbeltem (SACD-k esetén természetesen csak a CD réteget és normalizálás nélkül), majd a Goldwave hangszerkesztő program 6.5-ös verziójával a teljes műsoranyagon lefuttattam az elemzést ami egy ilyen összefoglalót eredményez:
Az elemzésből a Loudness (LUFS) és a Loudness range (LU) értéket valamint a Possibly clipped értéket tüntetem fel a lenti táblázatokban. (Az LUFS értékről egy jó ismeretterjesztő videó.)
Az eredmények tehát összesítve (clipped minták esetén a lenti táblázatokban összeadva) tartalmazzák a két sztereó csatornát. Az adatokkal kapcsolatban csak egy nagyobb probléma van: sok esetben egy lemezen több különféle műsor, vagy akár több, egymástól teljesen eltérő technikával és dinamikatartománnyal felvett műsoranyag is szerepelhet. Mivel a táblázat mindig a teljes lemezre vonatkozó adatokat tartalmazza, ilyen többféle anyagot tartalmazó lemezeknél ezért nem hiteles az egyes eltérő műsoranyagokra nézve. Mivel azonban komolyzene esetén nagyon gyakori, hogy egy lemez egy zeneművet vagy esetleg néhány, de azonos technikával készült zeneművet tartalmaz (sőt operák esetén gyakran egy felvonás két lemezen is terjeszkedhet), ez a fenti probléma szerintem viszonylag kevésbé kritikus. A táblázatban mindenesetre feltüntettem a felvételek dátumát is (ha ezt megadják az albumon). Minden album esetén a lemez vagy lemezek mátrix számát is feltüntettem a könnyebb beazonosíthatóság miatt. Az előadóknál viszont csak a legfontosabb adatokat szerepeltetem mert itt most csak a beazonosíthatóság a lényeg, nem pedig a teljes előadói gárda.
Ha a CD pre-emphasis-szal van rögzítve, akkor előbb az adatot manuálisan helyreállítom a GoldWave spectrum filter funkciójával, majd ezután állítom elő a LU és LUFS értékeket. A táblázatban van „pre-emphasis” oszlop is, ahol jelölöm hogy a lemez így van-e rögzítve illetve ha igen akkor azt is, hol található a pre-emphasis flag (TOC vagy szubkód).
A lemezek adatait folyamatosan töltöm fel, tehát a lista bővülni fog a jövőben is, jelenleg 1600 körüli lemez van a gyűjteményemben.
A LUFS, LU és clipped oszlopokat színkóddal is elláttam. A LUFS és LU értékeknél az egyre sötétebb zöld cellák az egyre kisebb dinamikatartományú és egyre hangosabbra masterelt felvételeket jelzik.
Sok felvételen találni digitális túlvezérlést is. A Goldwave megszámolja, hány minta éri el a 0 dB szintet, ez potenciálisan clippinget okozhat lejátszáskor a DAC oldalán. Ezt a számot is feltüntettem, van néhány kiadvány ami nagyon sok túlvezérelt mintát tartalmaz, ez mastering/hangmérnöki hibára utal. Vannak viszont olyanok is, ahol a Goldwave nem tudja megállapítani ezek számát mert úgy van masterelve a felvétel, hogy a minták ne érjék el a 0 dB szintet, de a hullámforma vizsgálatából mégis látszik, hogy a felvételben van túlvezérlés. Olyan lemezeket ahol nyilvánvalóan látszott ilyen, „yes” opcióval jelöltem, mert itt nem lehet a minták számát meghatározni. Ezt csak „szemre”, „találomra” tudtam megnézni, ha gyanús volt egy felvétel. Természetesen lehet olyan ahol ez nem derült ki, hiszen lehetetlen minden felvételt ilyen tüzetesen végignézni.
Természetesen még ha van is néhány túlvezérelt minta egy felvételen, az általában nem okoz hallható problémát. Egy másodpercnyi zenéhez 44100 minta szükséges, egy átlagosan 50 perces lemezen még 1-2 ezer minta is elenyésző mennyiség (kivéve persze ha egy csúcspontnál csoportosulnak). Egy jól kivitelezett DAC pedig fel van készítve ezek kezelésére is.
Komolyzenei CD lista
Egyéb CD lista
Néhány, a gyűjteményemben szereplő könnyűzene, rock album adatait is feltöltöttem, ezek láthatóak az alábbi táblázatban.
Beágyazatlan változat itt.
Sipos Róbert (2021)