A Japánban található Akashi Kaikyo (estsd: Akasi Kajkio) jelenleg a leghosszabb függőhíd. Ez az oldal a hídról gyűjt össze néhány érdkes információt. (Az adatok méterben adottak.)

Az Akashi Kaikyo Híd (AKB) 3 íves, 2 pilonos függőhíd, amely a Kobe-i Maiko, Tarumi-ward és az Awaji szigeti Matsuho között ível át az Akashi tengerszoroson. Az AKB eredeti terve vasúti részt is tartalmazott, de ezt a kormányzat törölte később a tervből, így 1985-ben egy tisztán közúti híd mellett döntöttek. A következő év áprilisában megtartották a munkálatok kezdetének felavatását, számos kutatás és tervezés után a tulajdonképpeni építkezés 1988 májusában kezdődött és teljes egészében 10 évet ölelt át. Jelen pillanatban az AKB a leghosszabb függőhíd a világon, felülmúlva ezzel az Angliai Humber hidat, melynek pilonok közötti távolsága 1410 méter. Bár az eredeti tervek 3910 méteres hosszúra tervezték a hidat 1990 méteres középső ívvel, a nagy Hansin földrengés miatt (1995. január 17.) még egy méterrel ezt is megtoldották.

Elhelyezkedés és szerep

A Kobe-Awaji-Naruto út az egyik a Honshu-Shikoku utak közül, nagyjából 89 kilométer hosszú a Kobe-Nishi csomóponttól a Naruto csomópontig húzódik a Tarumi elágazáson keresztül, valamint az Akashi szorosig (4 kilométer széles) az Awaji szigetre és a Naruto szorosig (1,3 kilométer széles). Az út összeköti a Sanyo autópályát a Kobe-Nishi csomóponttal és a 11-es autópályával a Naruto csomopontban. Az út összeköti Honshut, Awajit, Shikokut, országos hálózatot alkotva, és remélhetőleg fellendíti a kereskedelmet, a termelést és a kulturális kapcsolatokat Nyugat-Japánban. Volt egy részleges üzemű út Tsuna-Ichinomiya csomópont és Naruto csomópont között 45 kilométer hosszan 1987. októbere óta. A Tarumi elágazás és a Tsuna-Ichinomiya csomópont közötti 35 kilométeres szakasz tervezése 1986-ban kezdődött, az építési munkálatok pedig 1988. májusában indultak meg. Egy másik 9 kilométeres szakasz építése Kobe-Nishi és Tarumi között 1993-ban kezdődött el a Honshu-Shikoku híd-hatóság és az Építési Minisztérium közreműködésével. Mindezen szakaszok – az AKB-t is beleértve – Kobe-Nishi és Tsuna-Ichinomya között 1998. április 5.-n lettek átadva a forgalomnak.

A híd jellemzői
Út neve28-as nemzeti országút
Besorolás1. osztály 2. csoport
Sávok száma6
Tervezett sebesség100 km/h
Fizikai feltételek; tervezési előírások
Fizikai feltételeka szoros szélességekb. 4 km
legmélyebb építési területkb. 110 m
legnagyobb sodrási sebességkb. 9 csomó (4,5 m/s)
tervezett szélsebesség46 m/s
Tervezési előírásoka híd típusafüggőhíd
formátum3 szakaszos, 2 pilonos felfüggesztés
hossza3911 méter
szakaszok hossza960 m + 1991 m + 960 m
tervezett szélsebességmerevítő gerendák: 60 m/s
torony: 67 m/s
az út szintje középenkb. 97 m
térközN.H.H.W.L. 65 m
Acél mennyisége a felépítménybentornyok46200 tonna
kábelek57700 tonna
merevítő kötelékek89300 tonna
összesen193200 tonna

Tervezési és fizikai előírások

Az Akashi szoros, mely az Osaka öblöt Harimandával összeköti, nagyjából 4 kilométer széles. A hídnak 110 méteres vízben kell állnia és 4,5 méter/másodperces sodrással kell szembenéznie. A szoros emellett termékeny halászterület már ősi idők óta és fontos vízi út, amit naponta 1400 hajó használ. Hogy garantálják a biztonságos tengeri forgalmat, egy nemzetközi, 1500 méter széles tengeri utat írt elő a vízi közlekedés-biztonsági törvény. A híd építésekor számos súlyos körülménnyel kellett megküzdeni: erős sodrás és mély víz, melynek fenekét a búvárok nem tudják megvizsgálni. Természetesen fenn kellett tartani a halászati körülményeket és a biztonságos vízi forgalmat. De mindezeket a nehézségeket sikerült legyőzni.

Az Akashi szoros geológiája

A szoros hordalékot is tartalmaz a Kobe rétegben és az Akashi rétegben, ezalatt gránit. Az Akashi réteg 40%-ban 10-20 centiméter átmérőjű kavicsot foglal magában. A Kobe réteg lazább, mely kemény iszapot, szilárd homokot, és túlnyomórészt homokkőt tartalmaz.

Az építési terület az építkezés alatt
A szoros keresztmetszete

Tervezési előírások

A függőhidak egyik legfontosabb jellemzője a kábelek által garantált középső ív szélessége. Egészen mostanáig Japánban a függőhidak nem érték el az 1000 méteres középső ívet, az AKB majdnem kétszer ilyen hosszú. Viszont a középső ív növelésével a híd jobban ki van téve a szél negatív hatásának, így az aerodinamikai stabilitás a tervezés során nagyon fontossá válik. Hogy ezt megfelelően méretezhessék, elkészítették a híd 1:100 arányú modellét és ezen modellezték, hogy a kész építmény ellenáll-e majd a szoros 80 méter/másodperces szélfúvásának. Két fajta földrengés lehetőségét is figyelembe vették a tervezés során: egy a Richter-skála szerinti 8,5-ös erősségűt, melynek epicentruma a hídtól 150 kilométer távolságra esik (nagy méretű földrengés az óceán fenekén), és egy visszatérő típusút, amely a híd 300 kilométeres sugarán belül 150 évenként ismétlődik. Építés közben a 7,2-es nagy Hanshin földrengés jelentett aztán valódi problémát.

Egy 1:100 arányú modell (hossza 40 méter), amelyet a helyszínen fúvó 80 m/s erejű szélnek megfelelő erővel tesztelnek. A nagy szélcsatorna kimondottan ehhez a kísérlethez készült.

Kábelezés

A hidat tartó mindegyik kábel tulajdonképpen egy kábelköteg, melyek egyenként 290 fonálból, fonalanként pedig 127 hajlékony galvanizált acélszálból áll. A szálak 5,23 milliméter átmérőjűek. A fonalak ötszög alakúak és előzőleg gyárban készítették el őket, amit előregyártott elemekből való építkezésnek neveznek. Az egyik legnagyobb technikai fejlesztés, amit a híd építések közben végrehajtottak, hogy növelni tudták a szálak szakítószilárdságát. Bár az építést megelőzően a szálak szakítószilárdsága csak 160 kgf/mm2 volt, az újfajta, a hídhoz továbbfejlesztett szál már 180 kgf/mm2 szakítószilárdsággal rendelkezett. A kevésnek tűnő fejlődés azonban lehetővé tette, hogy oldalanként csak egy kábelt használjanak kettő helyett, így csökkentve a súlyt és egyszerűsítve az építkezést. A szálak összhossza 300000 km, ami elég lenne arra, hogy 7 és félszer körbeérje a földet.

Kábel --> fonál --> szál
A kábel specifikációja
Építési módszerelőregyártott
Süllyedés1/10
Maximális nyújtóerő kábelenkéntkb. 62500 tonna
Maximális nyújtóerő akasztókötelenkéntkb. 560 tonna
Anyaganagy szilárdságú galvanizált acél szál
Szakítószilárdság szálanként180 kg/mm2
Kábel átmérő1122 mm (bevonat nélkül)
Elrendezés5,23 mm átmérő*127szál/fonal*290fonal/kábel*2 kábel
Szálak száma36830/kábel*2
Fonál hossza4071 m-4074 m
Szálak hosszakb. 4,07 km*127*290*2=300000 km
Acél súlyafő kábel50500 tonna
akasztó kábelek, nyereg, stb.7200 tonna
teljes57700 tonna

Tornyok

A híd pilonjai, vagyis tornyai a híd 100000 tonnás súlyát átveszik a kábelektől és átadják a talapzatnak. A pilonok vízszintesen harminc emeletre vannak osztva és minden emelet 3 blokkra van osztva függőlegesen azért, hogy ne lépjék túl a 160 tonnát. A toronynak 300 méteres magassága miatt igen ellenállónak kell lennie a széllel szemben. Hogy ezt elérjék, középen kereszt alakú szerkezettel csatolták össze a tornyok két részét, a keresztet pedig különlegesen behangolt tömegtompítóval látták el.

A tornyok specifikációja
A kábel elméleti legmagasabb pontja297,3 méter
Torony magassága282,8 méter
Torony szélessége46,5 méter - 35,4 méter
Maximális teherbíráskb. 50000 tonna tornyonként
AnyagaSM570
Súly23000 tonna tornyonként

Mindkét toronyban vannak tompító berendezések a szél által okozott hajlító és torziós rezgések ellensúlyozására. Ezek nagyjából 10 tonnásak, 20 van belőlük szétosztva a tornyok 17. 18. és 21. szintjein.

A torony keresztmetszete (középen felvonóval)

Esztétikai megfontolások

A tervezés során figyelembe kellett venni a híd környezetre gyakorolt hatását is. Különösen a torony külső megjelenése volt lényeges kérdés. Meg kellett teremteni a külső megjelenés és a szerkezeti elemek közötti összhangot olyan esztétikai szempontok figyelembe vételével, mint „megbízhatóság”, „jövő” vagy „kellemes egyensúly fény és árnyék között”. A tornyok vázszerkezetének tervezése csak ezek után kezdődött. A horgonyok csak amiatt készültek el, hogy ezt a hatalmas betonépítményt kicsinek és kiegyensúlyozottnak láttassák. Külön megtervezték azok formáját és külső felületkezelését.

A zöldesszürke szín, amit az AKB-hez használtak, minden más Honshu-Shikoku hídétól különbözik. Azért ez lett kiválasztva, mert ez a modern szín harmonizál a városi tájjal és élénknek hat, amellett puha és összeillik a szoros látványát alapvetően meghatározó két dologgal: a vízzel és az éggel. Végső bevonatként időtálló fluorpolimerrel festették be, hogy fényes legyen és megelőzzék a korróziót, valamint csökkentsék a karbantartás költségeit.

Merevítő gerendák

A merevítő gerendákhoz 90000 tonna acélt használtak fel. A híd roppant méretéből következően sokkal erősebb szelet is kibír, mint bármilyen létező másik függőhíd. A gerendákhoz nagy szakítószilárdságú acélt használtak fel, ezáltal erőssé, de viszonylag könnyűvé és gazdaságossá téve őket. A merevítő gerendák építése összerakható elemek használatával a fő tornyoknál és horgonyoknál kezdődött, ahol egy úszó daru segítségével 6 paneltömböt helyeztek a tornyokra és nyolcat a horgonyokra. Ezek az elemek a gyárban készültek el, ahonnan az építkezésre szállították, ahol a tornyoktól és horgonyoktól befelé állították fel őket.

Rögzítő elemeket szereltek a felszín középvonala alá, hogy csökkentsék a merevítő gerendák csavaró rezgéseit. A stabilizátorok elvezetik a szelet, egyensúlyba hozzák a híd alsó és felső színét, ezáltal csökkentik a csavaró rezgéseket. Ezeket a hatásokat előzőleg nagy szélcsatornákban ellenőrizték.

A merevítő gerendák tulajdonságai
Rugalmasságfüggőleges elmozdulás(felfelé)kb. 8 m
függőleges elmozdulás(lefelé)kb. 5 m
vízszintesenkb. 27 m
A tágulás és összehúzódás mértéke
Légellenállástervezett szélsebesség60 m/s
forgató sebesség78 m/s
AnyagokSS400 - HT780
Acél súlyafő szerkezet74700 tonna
karbantartó út, stb.14900 tonna
összesen89300 tonna
A szél útja
A merevítés keresztmetszete
A merevítő elemek elhelyezése
Az építés lépései

Talapzat a tornyok alatt

A tornyok alapjai az út 120000 tonnás súlyát adják át az alátámasztó alapnak. Az alapot, 60 méterrel a tenger alatt markolós kotrógéppel ásták ki. Számos változatos csúcstechnikájú eszközt használtak fel, hogy legyőzzék a szoros kihívását, beleértve az erős sodrást és a mély vizet, valamint a kanalat mozgató hullámokat. Ilyen volt például a távirányítású járműrendszer is. Végül azért sikerült az ásás +/- 10 centiméteres függőleges eltéréssel, hogy a keszont le lehessen helyezni. A keszonokat előzőleg gyárban készítették el, aztán a helyszínre úsztatták, lemerítették őket, majd feltöltötték speciális víz alatti és hagyományos betonnal. A keszonok kör alakja csökkentette az erős vízsodrás hatását, ezáltal könnyebben kezelhetők és stabilabbak voltak.

A tornyok alapjának jellemzői
2-es torony (3-as torony)
Gyártásmódkeszonos
AlapAkashi réteg (Kobe réteg)
Keszon méretei80 m X 70 m (78 m X 67 m)
AnyagokAcél15800 (15200) tonna
Beton355000 (322000) m3
A keszon úsztatása
A víz alatti beton betöltése

Horgonyok

Hogy telepíteni lehessen az Akashi szoros két partján a horgonyokat, előzőleg elő kellett készíteni a terepet. Az 1A horgonykamra a Kobe oldalon földalatti cementfalas megoldással készült. A horgonyok alatti talaj egy hatalmas kör alakú talapzat, amely 85 méter átmérőjű és 63,5 méter mély; a legnagyobb a földön. A 4A horgonykamra támfalakból készült és szétterítő megoldást alkalmaz. A horgonyok fő teste, amely a kábelek húzását fogja fel, nagyon jól megmunkálható betonból készült. Ezt a betont, amely nagyon folyékony, nem kell tömöríteni, kizárólag ehhez a hídhoz fejlesztették ki. Ezáltal az öntés hatékonysága nőtt, az építés ideje pedig csökkent. Az 1A horgony 140000 m3 betont tartalmaz, 350000 tonna súlyú.

1A4A
Alap típusamegerősített dupla cementfalszétterítő
Alap RCC232600 m3-
Betontartalom140000 m3 (kb. 350000 tonna)150000 m3 (kb. 370000 tonna)

Összefoglalás

1998-ban japán mérnökök kiterjesztették a hídtervezés határait az Akashi Kaikyo Híd befejezésével. Jelenleg ez a leghosszabb függőhíd a világon. Az Akashi tengerszorost íveli át, összekötve Kobe várost az Awaji-shima szigettel. De a híd nemcsak hosszú, hanem rendkívül magas is. Két tornya a 283 méteres magasságával jóval magasabb, mint bármely más híd a földön. Az Akashi szoros forgalmas hajóút is, úgyhogy a mérnököknek arra is ügyelniük kellett, hogy ne gátolják a hajóforgalmat. De emellett az időjárás viszontagságaival szemben is fel kellett venni a harcot. Japán az egyik legviharosabb hely a földön! Az erős szelek felkorbácsolják a vizet a szorosban. Évente 145 cm eső esik. Hurrikánok, szökőárak, földrengések korbácsolják a szigetet szinte évi rendszerességgel. Hogyan sikerült a japán mérnököknek megoldani ezeket a problémákat? Felszerelték a hidat egy vázszerkezettel, amely az út alatt helyezkedik el háromszög alakban. A nyitott háromszögletű váz a hidat nagyon rideggé teszi, de egyúttal nem jelent a szél számára akadályt, amely így könnyen átfúj rajta. Ezen kívül az építők elhelyeztek 20 darab összehangolt súlyelosztót. (TDM) mindkét toronyban. Ezek a széllel szemben hintáznak, ezáltal kiegyensúlyozzák az erőket, a kilengést pedig lecsökkentik. Ezzel a megoldással a híd ellenáll akár 200 km/h sebességű szélnek és akár 8,5-ös Richter-skála szerinti erősségű földrengésnek is.

Hely: Kobe és Awaji-shima, Japán
Befejezve: 1998
Költség: 4,3 milliárd dollár
Hossz: 3910 méter
Mérnökök: Honshu-Shikoku híd hatóság

Összehasonlítás: az Akashi Kaikyo, a Golden Gate és a Brooklyn híd
Befejezés előtt

Történeti áttekintés

1955 – A JNR elkezdi tanulmányozni a „Honshi Awaji” vonal kiépítésének tervét
1959 – Az építészeti minisztérium elkezdi vizsgálni a tervet
1969 – Az Új Nemzeti Fejlesztési Terv elfogadása (három útvonal hitelesítése)
1970 – Megalakul a Honshu-Shikoku Híd hatóság
1973 – Az építési és szállítási minisztérium elfogadja a három útvonal építésének tervét
1975 – A kormány eldönti, hogy megépít egy utat (Seto Ohashi híd) és más hidakat a nemzeti fejlesztési tervhez
1985 – A kormány eldönti, hogy megépítik az Akashi Kaikyo hidat
1986 – Alapkőletétel
1986 – Az építési terület földrajzi szemrevételezése
1986 – Építési próbák a tornyok alapjához (próbaásások, stb.)
1988 – Helyszíni munkálatok elkezdése
1989 – 2P acél keszonok elhelyezése
1989 – 3P acél keszonok elhelyezése
1990 – 4A alapozási munkák elkezdése
1990 – 2A alapozási munkák kezdése
1992 – A 2P torony építésének kezdete
1992 – A 3P torony építésének kezdete
1992 – 1A alapozási munkák befejezése
1992 – 4A alapozási munkák befejezése
1993 – 2P torony építési munkálatainak befejezése
1993 – 3P torony építési munkálatainak befejezése
1993 – Fő kötegek felhelyezése
1994 – A szálak felállításának kezdete
1994 – A szálak elkészülte
1995 – A merevítő gerendák felállításának kezdete
1996 – Az összes merevítő gerenda készen
1997 – Az útburkolat építésének kezdete
1998 – Megnyitás