Assisi Szent Ferenc Főplébánia, Budapest
A Bakáts téren lévő Assisi Szent Ferenc Főplébánia Budapest első neoromán stílusú temploma, 1879-ben szentelték fel. Ybl Miklós tervezte, Belső tere nemesen egyszerű, letisztult. Than Mór és Lotz Károly festők fantasztikus nagy méretű falfestményei díszítik.
Az orgonát 1879-ben építette Országh Sándor. Érdekesség, hogy az orgonaszekrényt is Ybl Miklós tervezte, ez is neoromán stílusú és nagyon szépen illik a templomtérbe. Az orgona eredetileg mechanikus traktúrájú volt, aztán mindenféle átépítésen ment keresztül: volt pneumatikus aztán elektromos is. Végül 1994-ben az Aquincum Orgonaüzem át- (vagy vissza-) építette mechanikusra a még megmaradt eredeti Országh-féle sípok felhasználásával. Két manuálos, 21 regiszteres, közepes méretű. 2024-2025-ben felújították, új funkciókat kapott. Az orgonaszekrény ekkor kimaradt, az még felújításra vár (egyébként így is egész jó állapotban van). A mechanikája nagyon csendes, koncerten semmilyen zaj nem volt hallható.
A plébánia büszke történetére, rendszeresen vannak helytörténeti előadások, séták, orgonabemutatók és koncertek is. A templom szerintem jó kezekben van, fiatal, agilis emberek vezetik. Én részt vettem egy vezetett túrán is, valamint késbőb a Miatyánk fesztivál egyik koncertjén.
A koncerten nagyjából a templom közepén ültem. Az orgona karcsú, áttetsző, tiszta hangja nekem a klasszicizmust juttatta eszembe, bár a klasszicizmus nem bővelkedett jelentős orgonaművekben. Mindenesetre ezen az orgonán ebben a templomban mind a szűkebb klasszicista, mind pedig a barokk művek megfelelően szólaltathatók meg. Bach összetett polifóniája is tisztán érvényre juttatható. Csak ezeket értően és jól interpretáló orgonistára van hozzá szükség. Ami ezen a koncerten sajnos nem volt meg.
Belvárosi Szent Mihály templom, Budapest
Ez egy 1700-1765 között épített barokk stílusú templom. Mivel a Dunához közel van, a nagy 1838-as árvíz nem kímélte, a feljegyzések szerint ekkor két méter magasan állt a templomban a víz. 1809-ben a teteje és két tornya égett le, legalábbis a Wikipédia szerint. Ami csak azért fura mert a templomnak jelenleg legalábbis csak egy tornya van. Mindenesetre 1892-ben felújították, ekkor készült el a ma is működő 2 manuálos, 25 regiszteres kúpládás mechanikus Rieger orgona. Ezt koncerteken úgy hirdetik, mint a főváros legrégebbi, ma is működő orgonája. Az orgonaszekrény tetején barokk szobrok, a hárfázó Dávid király és két angyal látható. 2007-ben a Paulus orgonaépítő műhely újította fel.
A mennyezeten és a falakon lévő, Aman József által készített képeket egy 60-as évekbeli felújítás során lemeszelték. Ezek restaurálása 2012-ben kezdődött meg, de lényegében a szentélyen kívül, ahol nagyon szép festmény van, a mennyezet mindenhol restaurálás közbeni (vagy inkább eleji) állapot jeleit mutatja ma is.
Két eseményen is részt vettem a templomban. Itt ugyanis régi rítusú szentmise is szokott lenni, amire nagyon kíváncsi voltam. Pont a templom búcsújára látogattam el, ahol a (pontosan 3 óra hosszú) mise közben nagyon sok zene is ment. Az orgona és az énekkar zenei szolgálata mellett elhangzott (egy icipici zenekaron és énekkaron) Mozart K. 167-es Szentháromság miséje. Ez különleges élmény volt, hiszen ez a mű itt pontosan úgy hangzott el, ahogyan azt eredetileg a szerzője eltervezte, vagyis a liturgia keretében. Ami a mű születésekor, 1773-ban pont az volt amit ma „régi rítusú” misének hívunk. Ennél autentikusabb előadást még elképzelni sem lehetne, viszont ez nem valamiféle régies, múzeumi esemény volt, hanem élő tradíció, hiszen a Szent Mihály templomban ez a miseforma ma is rendszeres (és elég sokan kíváncsiak is rá, ezen a búcsún teljesen tele volt a templom). Ez az alkalom tehát többszörösen különleges volt számomra, nagy élmény volt megfigyelni, hogyan működik egy klasszicista misekompozíció az eredeti keretei között.
A másik esemény volt az orgonakoncert. A templomban minden pénteken este Teleki Miklós orgonaművész szokott koncertet adni. Itt mindig ugyanazok a művek vannak, ez is leginkább turistáknak szánt esemény, de pusztán zenehallgatói és orgonarajongói szempontból is teljesen megfelelő. Teleki Miklósról én még nem hallottam korábban, de elégedett voltam a produkciójával, még a műsoron lévő két Bach-mű interpretációja is jó volt (egy Vivaldi concerto átirat és a BWV 572-es G-dúr Piéce d’Orgue). Franck Op. 18-as Prelúdium és Fúgájának előadásához redőnymű is szükséges, így kiderült, hogy ebben az orgonában az is van. Bár igazán nagy hatása nem volt. Az orgona egyébként nekem ezüstös-szürkés színével kimontottan tetszett. Nagyjából a templom közepén foglaltam helyet, ahol a hangzás egészen áttetsző volt, egyáltalán nem mosódott össze. Az orgona tisztán szól, bár nem teljesen egyenletes hangerejű az összes regiszter. A kissé nyers hangzása viszont nem tetszett különösebben.
Szeplőtelen Fogantatás templom, Fót
A következő koncert esemény Fóton volt, a katolikus plébániatemplomban. Előrebocsátom: ha valaki ezt a templomot még nem látta, ne hagyja ki! Ide is érdemes ellátogatni. Ez egy csodálatos, romantikus stílusú, külsőre monumentális hatású, négytornyos, betérve viszont barátságos hangulatú templom. Gróf Károlyi István építtette részben azzal a céllal, hogy a család temetkezési helyéül szolgálhasson. A templomot Ybl Miklós tervezte és 1855-re készült el. Valójában ez nem is egy, hanem két egymás fölé épített templom. A homlokzaton Szűz Mária 3 méter magas szobrával. A bejárathoz magas lépcsősor vezet, a templom három hajós, a középső hajót gyönyörű kazettás mennyezet és aranyozhott gerendázat fedi. A Károlyi család sírhelye az altemplomban található.
Sok orgonagyártó manufaktúra hangszerét hallottam már az elmúlt hetekben. Most viszont egy olyannal találkoztam, ami nem kevésbé neves mint a korábbiak, viszont eddig még nem hallottam ilyet: egy Mooser-orgona. Az osztrák Ludwig Mooser híres orgonaépítő volt a XIX. században, több magyar templomban is találhatók Mooser-orgonák. A fóti példány 1854-ben készült el, a homlokzatát is Ybl Miklós tervezte. Nevezetessége, hogy 1856 szeptemberében maga Liszt Ferenc is játszott rajta amikor Károlyi István vendégeként Fóton járt. Ez eredetileg még 16 regiszteres hangszer volt, de 1973-ban kibővítették 22 regiszteresre. Az eredeti Mooser játszóasztal a templomban kiállítva megtekinthető. A jelenlegi játszóasztal az eredeti kópiája (kisebb módosításokkal), ez 2020-ban készült.
Ahogyan általában szoktam, itt is részt vettem a koncert előtti misén. A koncerten Mészáros Zsolt Máté, fiatal orgonaművész szerepelt és kizárólag Liszt művek (illetve átíratok). Eléggé gyászos hangulatú programot sikerült összeválogatni, a befejező Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen variációk volt számomra a mélypont. Liszt zenéjének rajongójaként mondom, hogy ez a mű egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet (legalábbis ebben a formában). De a negatívumokból elég is ennyi. Mert a pozitívumok a fontosabbak. Az orgona hangja nagyon tetszett (a templom hátsó felében ültem). Lágy, bársonyos, nagyon kellemes hangzású hangszer. Viszonylag limitált számú hangzást tud (legalábbis a korábban hallott nagy orgonákhoz képest), de Mészáros Zsolt Máté szépen kiaknázta ezeket a lehetőségeket és nagyon sokféle kombinációból hallhattunk ízelítőt. Ez is különleges és történetileg különösen fontos hangszer, amit érdemes gondozni és megóvni. Akárcsak ezt a szép templomot.
Sipos Róbert (2026 október)