Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templom
Igazi csemegének ígérkezett az orgonás felfedezéseim következő állomása a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. Ez egy modernista épület, sőt igazából többfunkciós épületkomplexum.
A templom első terveit még Makovecz Imre tervezte 1991-ben de mivel nem kapott rá engedélyt, 1994-ben Koppányi Imre tervei alapján kezdődött az építkezés, ami még a Szomszédok című sorozatban is szerepelt. A részben elkészült templom építése 2002-től szünetelt, majd 2013-ban folytatódott és végül 2016-ban fejeződött be. A szentély falait nagyon szép mozaikok díszítik, Marko Ivan Rupnik szlovén jezsuita művész alkotásai.
A templomtér oldalát nagy felületen csipkézett kő, a mennyezetet nagy fafelület borítja. A padsorok is legyezőszerűen vannak elrendezve, sőt ha jól megnézzük, ez a tér lényegében egy hangversenyterem. És már most az elején elárulom: úgy is szól. Az akusztika egészen kiváló, az utózengés rövid. Érdemes lenne itt egy zenekari koncertet is meghallgatni, szerintem nem érne csalódás. Az egyház egy templomot rendelt, és egy hangversenytermet kapott (bónuszként).
Na de beszéljünk az orgonáról, mert ez is igencsak érdekes. Ez ugyanis a veresegyházi Aeris Orgona Kft. építménye. Igazi kuriózum: egy ibériai stílusú barokk orgona. A cég így ismerteti a saját honlapján:
„Közép-Európa első spanyol barokk hangszere a gazdagréti kasztíliai orgonánk. Mintegy tíz ibériai historikus hangszer beható tanulmányozása után láttunk hozzá a pontos tervezéshez. Hangszerünk mintájául a tordesillas-i Santa María templom orgonája (Phelipe Urarte, 1716) szolgált mind hangminták, mind a legapróbb részletekig menő technikai felépítés, menzúrák, anyagválasztás, építési technológia eszközrendszerével. Urarte hangszerét 2010-ben a historikus orgonák rekonstrukciója terén egyik legelismertebb spanyol orgonaépítő, Joaquín Lois restaurálta, aki egyebek közt a gazdagréti hangszer nyelvregiszter-alkatrészeinek a készítője is. Ilyenformán nem csupán kópiahangszer épült Magyarországon, hanem az orgona egy – látványában is – meghatározó része, a homlokzati nyelvkar és a szekrény belsejében helyet foglaló basszus-oldali Trompeta Real félregiszter is a kasztíliai orgonaépítészet rendkívül gazdag hagyományának egy autentikus darabját képviseli. […] Az orgona légellátását a templom álmennyezete fölé épített három darab ún. ötráncú ékfúvó biztosítja az igazán autentikus hangzás érdekében. […] Célunk egy kompromisszummentes, részletekbe menően hiteles spanyol barokk hangszer készítése volt. Megépülésével a hazai felnövekvő orgonista generáció lehetőségei nagyban bővültek, ezzel együtt elősegítheti a katolikus liturgikus zene igényes vonalának erősítését.”
Az orgona a kisebb méretűek közé tartozik: 16 regiszteres, egy manuálos, rövid (vagyis viszonylag korlátozott) mélyoktávval épült, a hangolása pedig szintén érdekes: 415 Hz 21 fokon.
Az általam hallott koncerten az orgonához illően a lényegében ismeretlen spanyol későreneszánsz zeneszerző és orgonaművész, Francisco Correa de Arauxo 1626-ban megjelent Libro de tientos című orgonaműveiből hangzott el egy csokorra való Szilágyi Gyula előadásában. Én pontosan az orgonával szemben foglaltam helyet.
Egy Aeris orgonával már találkoztam felfedezéseim során, de az nem került be a kedvenceim közé. Ez viszont szinte azonnal! Ez az orgona egy gyöngyszem. Kristálytiszta hangzású, gondolkodtam rajta, hogy milyen kifejezés illene legjobban rá, és a „friss hangzás” jutott eszembe. Egyedülálló az általam eddig hallott hangszerek között. Persze megvannak a maga korlátai; például nem tudja úgy betölteni a teret mint a romantikus nagyorgonák. 8 lábas basszus regisztere sem olyan átütő mint mondjuk egy nagy 32 lábas regiszter, nincs annyi lehetősége sem (egy manuál, pedál nélkül) de a maga nemében tökéletes. Kár, hogy a trombita regiszteren csak egy tételt hallottunk, igen érdekes hangeffektust képes produkálni az is. Lehet hogy a szokatlan hangolásnak köszönhető, de a különböző (konszonáns és néha meglepően disszonáns) akkordok olyan összecsengéseket képesek létrehozni ezen a hangszeren (mind a trombita- mind a többi regiszteren) ami egészen egyedi és különleges.
Szilágyi Gyula elhivatottan tolmácsolta ezeket a műveket, bár bevallom nekem néha kissé egysíkúak voltak, igaz volt egy-két nagyon meglepő tétel is köztük. Összességében ez az alkalom egy zenés áhítat volt. Bízom benne, hogy az egyházközség továbbra is gondozni fogja ezt az orgonát, hogy ilyen kiváló állapotban maradjon. Ilyen hangszer nem hinném, hogy van az országban még egy.
Szent László-templom, Budapest-Kőbánya
A következő koncert a kőbányai Szent László templomban várt rám. Sokféle templomot láttam már az elmúlt hónapokban, de ránézésre nem tudtam volna megmondani, hogy ez a templom milyen stílusú. Mint sok másik templomnak, ennek a megszületése is cikkcakkosan indult: eredetileg Barcza Elek, a főváros mérnöki hivatalának építésze tervezett neogót stílusú templomot Kőbányára. Ezt azonban elvetették, majd Lechner Ödön kapott megbízást új tervek elkészítésére. Ő is többször nekifutott, mire végül elfogadták egy tervét. Ez alapján épült meg 1894-1899 között a ma is látható, eklektikus-szecessziós stílusú, impozáns méretű templom.
A három hajós épület 50 méter hosszú, 23 méter széles, belső magassága 23 méter. A harangtorony magassága 83 méter. A templom tetejét Zsolnay-tetőcserép fedi.
Érdekesség, hogy a belső teret már nem Lechner tervezte, hanem Tandor Ottó. Nagyon egyedi és szemet kápráztató, hogy a fő- és mellékoltárt, a szószéket és még a keresztelőmedencét is Zsolnay-porcelán borítja.
Az orgona nekem nagyon tetszik: teljesen átfogja a karzatot és olyan, mint egy kis vár, két toronnyal. A hangok várkastélya. Sajnos sokat nem lehet róla tudni. Rieger-gyártmány, 3 manuálos és 34 regiszteres.
Az általam hallott koncerten Józef Kotowicz lengyel orgonaművész játszott, ebben az eklektikus stílusú templomban eklektikus műsort: Bach-tól Liszten át kortárs norvég és lengyel szerzőkig. A választott zenék szerintem viszonylag jól bemutatták az orgona hangzási skáláját, hangvételük a melankólikustól a humoroson át a virtuózig terjedt. Én a templomban elől foglaltam helyet, ahol a visszhang ellenére elfogadható volt a szólamok érthetősége. Hangzásban különösen a mélyregiszter tetszett, de egyébként ez a Rieger típus jelenlegi állapotában minden regiszterben puha, lágy hangzást produkál. Az igazi erőt leginkább a mély regiszterek adták.
Evangélikus templom, Cegléd
Egy újabb Aeris orgonával zárom ezt a részt, immár a harmadikkal amit hallottam. A ceglédi belvárosban 1896-ban szentelték fel az evangélikus templomot. A templom az evangélikus egyház „erős vár a mi Istenünk” köszöntésének megfelelően várkastélyt formáló karcsú épület. Belső tere az evangélikus hagyományoknak megfelelően puritán. A templom karzatán egy kis orgona található. Ez egy helyi orgonaépítő, Bakos Károly munkája 1875-ből.
A helyi közösség viszont új orgonát is szeretett volna a templomba. Ezt az Aeris Orgonaépítő Kft. építette és 2015. május 25-én adták át. Bár ez a korábbinál nagyobb, az általam eddig hallott orgonák között a kisebbek közé tartozik. Mérete miatt (ez a karzaton már nem fért volna el) és mivel valószínűleg a korábbi orgonát is szerették volna megtartani, ez szokatlan módon a templomtér elején bal oldalra került.
Leírás az Aeris-orgonáról a gyártó honlapjáról: „Barokk minták alapján terveztük meg az orgonaházat, hogy hangszerünk külső megjelenése is tükrözze a barokk hangzást, azzal szoros egységet alkosson. A sípmezők dúsan faragott floreális motívumokkal díszített takarólemezei műhelyünkben készültek, a szekrény felülete korabeli technikák alkalmazásával festett és 23 karátos dukát arannyal aranyozott.
Az orgona légellátásához egyráncú ékfúvó készült, mely az „élő” barokk szelet biztosítja. A szélcsatornákat és szélláda méreteket barokk minták alapján terveztük meg, hogy az ékfúvó tulajdonságai a lehető legjobban érvényesüljenek a hangzásban. Az élő szél a historikus játékmód minden finom árnyalatára érzékenyen reagál. A sípmű menzúráit, konstrukciós és hangzásbeli sajátosságait 5 türingiai tanulmányutunk alkalmával felkeresett mintegy 30 eredeti barokk orgonát alapulvéve dolgoztuk ki.
Az új orgonát a türingiai orgonaépítészet legszebb hangszerei, Wender, Volckland, Trost, Hildebrandt, Stertzing és Schulze mesterművei inspirálták. Legfontosabb referenciaként az arnstadti Bach-templom 1703-ban épült Johann Friedrich Wender orgonája szolgált, az a hangszer, melyen Johann Sebastian Bach első templomi állása során 1703–1707 között szolgált.
Ez Magyarország első olyan új orgonája, amely egy hangszerben ötvözi a Bach által elismert és használt orgonák hangzását, lehetővé teszi a korabeli játékmód szerinti differenciált billentéskultúra alkalmazását és külső megjelenésében is a XVIII. század hangszereit idézi meg. Mindezek a játékost olyan módon inspirálják, amelyre új hangszer esetében korábban még nem volt példa hazánkban.
Az új orgona ötvözi a barokk és a mai kor orgonaépítészetének elemeit. A tömörfa és kovácsoltvas alkatrészek mellett egy olyan új technológia került megépítésre, melynek előzményei ugyan a reneszánsz orgonaépítészetig nyúlnak vissza, elterjedése azonban a XX. század második felére tehető: a váltócsúszkás szélláda. Ez az ikerláda-konstrukció lehetővé teszi, hogy egyes regiszterek tetszés szerint vagy az első vagy pedig a második manuálon legyenek megszólaltathatóak. Azáltal, hogy a játékosnak választania kell, hogy melyik manuálon használ egy adott regisztert, megmarad a művek saját hangszínkaraktere és önálló jellege. Ez a rendszer tehát kitágítja a hangszer lehetőségeit és magas fokú művészi kreativitást tesz lehetővé.„
Erre az orgonára voltam tehát kíváncsi. Az orgonát megszólaltató, a reformáció emléknapjához kapcsolódó koncert alatt Luther Márton életéről szóló felolvasásokat is hallottunk. A műsorban Bach két műve mellett késő reneszánsz és kora barokk protestáns szerzők művei, valamint elfeledett magyar barokk egyházi kompozíciók hangzottak el. Az orgonán Kulcsár Kristóf játszott, Ecsedi Péter pedig énekelt néhány műben (nagy átéléssel és szuggesztivitással).
Kulcsár Kristóf orgonajátéka átgondolt és letisztult volt, a koncert előtt kérdésemre válaszolva elmondta, hogy nagyon szereti ezt a hangszert. A koncertet meghallgatva most már én is tudok osztozni a rajongásában. A Gazdagréti Szent Angyalok templom Aeris-orgonája is egyedi és különleges volt, ugyanezt tudnám elmondani erről a ceglédi hangszerről is, csak másként. A gazdagréti hangszernek volt valamiféle (legalábbis számomra) „egzotikuma”, itt pedig a hangzás nemes letisztultsága fogott meg azonnal. Nem is az jutott eszembe, hogy „gyönyörűen szól”, bár nyilván nagyon szép hangzást ad. Valamiféle időtlenséget, letisztultságot, zenei „igazságot” tud őszintén közvetíteni. Igazi szakrális hangszer. Két manuáljával, pedáljával megfelelő lehetőséget ad Bach-művek eljátszásához is, 16 lábas basszus regiszterei pedig megfelelően erős alapot tudnak adni.
A templom nem túl visszhangos, a tér illik az orgona méretéhez, én nagyjából középen ültem. A csodás gazdagréti orgona után nagy várakozásokkal tekintettem a ceglédi hangszer meghallgatása elé és nem csalódtam.
Sipos Róbert (2026 október)